Igazi kuriózummal indítja Harc és diadal című koncertjét a Budapesti Vonósok Kamarazenekar, hiszen az izgalmas hegedűdarabjairól ismert barokk mester, Biber Battalia à 10 című művét szólaltatja meg, a Bacchusnak dedikált darabban pedig a jókedvű katonákkal, harcias indulóval, magával a csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhat a közönség.

Ezt követően Farkas Ferenc két szerzeménye csendül fel. Farkas Ferenc a XX. század meghatározó magyar zeneszerzője volt, aki Weiner Leónál és Siklós Albertnél folytatott tanulmányai után Olaszországban Ottorino Respighi növendéke lehetett. Nem véletlen tehát, hogy az olasz kultúra számos művére rányomta a bélyegét. A zeneszerző 1964-ben két versenyművet is komponált csellóra és vonószenekarra, jobban mondva egyet, a Trittico concertatót eredetileg is csellóra, Gaspar Cassadó világhírű gordonkaművésznek, egyet pedig Concertino all’antica címmel Liebner Jánosnak, és valójában nem is csellóra, hanem barytonra, arra a hangszerre, amelyen Esterházy Miklós herceg – Haydn egykori kenyéradója – is játszott.
Farkas Ferenc ritkán játszott művei is elhangzanak a Harc és diadal című koncerten
A versenyművekben leginkább „csak” a szólóhangszer és a zenekar „harca” jelenik meg, ebben a barátságos versengésben pedig a világhírű csellóművész, Perényi Miklós lesz a Budapesti Vonósok partnere, aki személyesen ismerte Farkas Ferencet.
A zeneszerző munkássága az egész XX. századot átíveli, számos hangszercsoportra komponált műveket, írt operát és kórusműveket, sőt filmzenéket is, például a Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilm zenéjét
– mondta Perényi Miklós, majd hozzátette: – Farkas Ferenc jelentőségét mutatja az is, hogy a Zeneakadémián nála tanult mások mellett Ligeti György, Kurtág György, Petrovics Emil és Szokolay Sándor.
A csellóművész kérdésünkre kifejtette, hogy a Trittico concertato keményebb és sallangmentesebb megszólalást igényel, míg a Concertino all’antica esetében lágy hozzáérintés szükséges a vonókezelésben. Perényi Miklós szerint szomorú, hogy keveset játsszák e darabokat, hiszen Farkas Ferencnek kitüntetett helye van a XX. századi magyar zenében.
Az est diadallal ér véget, de nem egy harchoz kapcsolódóval, ugyanis Richard Dehmel költeménye, a Megdicsőült éj által inspirált Schönberg-kompozíció egy más gyermekével várandós asszony és férje párbeszédét ábrázolja a késő romantika tobzódó zenei eszközeivel.