
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója arra mutatott rá, hogy feladatunk és megkerülhetetlen kötelességünk helyre tenni a múltat és megismertetni magyarságunk értékeit a jelen, valamint a jövő generációkkal. Mint mondta, ennek a múltnak és közös nemzeti kincsnek része Illyés Gyula és felesége, múzsája Kozmutza Flóra is, aki gyógypedagógusként maradandót hozott létre.
Hozzátette: a NÖRI fontosnak tartja a védett sírokban nyugvók családtagjaival való folyamatos kapcsolattartást. Móczár Gábor szerint az ország mintegy 700 helyszínen található 6200 védett sír méltó gondozása nélkülük nem volna lehetséges. Móczár Gábor beszédében megköszönte az MMA-nak a sírhely felújításában és a szervezésben nyújtott támogatását.
A megemlékezésen Illyés Gyula és Kozmutza Flóra leszármazottai, lányuk, Illyés Mária művészettörténész és férje, Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, valamint lányuk, Illyés Gyula unokája, Kodolányi Judit mellett a művészeti és a politikai élet képviselői is részt vettek. A síremléknél többek között koszorút helyezett el Németh Szilárd kormánybiztos, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, aki a Magyar Nemzeti Táncegyüttest képviselte.
Illyés Gyulának Magyarországon elsősorban a Kassák által szerkesztett Dokumentum és Munka című folyóiratok közölték írásait, majd Füst Milán levélben hívta fel a Nyugat szerkesztőinek figyelmét verseire. 1928-ban az Ady Társaság irodalmi estjén együtt szerepelt Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Kodolányi Jánossal és Erdélyi Józseffel. Mint a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja az 1930-as évek elejétől jelentős szerepet játszott az irodalmi közéletben. Legismertebb műve, a Puszták népe a Válaszban jelent meg folytatásokban. Az 1956 októberében nevezetessé vált verse, az Egy mondat a zsarnokságról a szocializmust ígérő hatalommal szemben emelt szót. Mint a magyar irodalom legismertebb élő klasszikusa az 1960–1970-es években több külföldi kongresszuson, találkozón vett részt, számos díjat vehetett át. 1983 februárjában kórházba került, még ugyanezen évben, április 15-én érte a halál. A Farkasréti temetőben többek között Illés Endre és Sütő András búcsúztatta. Feleségével, Kozmutza Flórával, aki Rorschach-teszteket végzett híres írókkal, költőkkel, 1937-ben ismerkedtek meg, és két évvel később kötöttek házasságot, amelynek a költő halála vetett véget. Közös síremléküket Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotta.
Borítókép: Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (Fotó: MMA)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!