A beatmuzsika a vasfüggöny túlsó felén már a hatvanas évek végén átadta helyét a rocknak, a Beatles 1966-os Revorver lemeze tekinthető afféle nyitánynak, a banda ekkortól már nem koncertezett, csak a stúdiómunkára összpontosított, így jelenhetett meg 1969-ben az Abbey Road, ami tőrőlmetszett rockzene, s amelyet a Led Zeppelin II. taszított le a lemezeladási listák éléről, vagyis a ’68–69-es esztendő már rockesztendő (miként Woodstock példázta az átmenetet).
A Magyar Népköztársaság vasfüggönye tette a dolgát, megakadályozta a szabadságra vágyók nyugatra jutását, s a nyugati zene bejutását, így nálunk az Omega Trombitás Frédi és az Illés Illések és pofonok lemeze forgott a lemezjátszókon. Kisvártatva aztán felgyorsultak a dolgok, tudniillik 1970-ben átalakul a Syrius, 1971-ben megalakul az LGT, a Taurus, a Generál, majd a Skorpió, a Bergendyben Demjén Ferenc lett az énekes, basszusgitáros, szövegíró, s kis hazánkban is megszólalt a rock.
Hasonló csúszással, az 1969-es woodstocki fesztivált követte az első magyar rockfesztivál, hivatalosan „popkoncert”, 1973. június 10-én vasárnap, a DVTK-stadionban. Nagy dolog volt ám ez az elvtársak részéről, akik 1956 óta rettegtek a tömegtől. A Taurus 1972. május 1-jei bulijára tízezren érkeztek az Ifiparkba, akik közül megannyian a koncertet követően azt skandálták: „Bélát a pártba, Bélát a kormányba!”, miközben menekültek a kádárkolbászos rendőrök elől. No, Diósgyőrben húszezer jegyet adtak el és minimum ötezren belógtak, a beengedő KISZ-gárdisták zsebébe dugott pénz fejében. A tömeg dacára nem kerekedett komolyabb botrány. Leginkább Bródy Jánoson verte el a port a hatóság. Történt, hogy a muzsikus, úgy is, mint a koncert műsorvezetője, megköszönte az egyenruhások készségességét: „voltak, akik már tegnap lejöttek Miskolcra, és nem volt hol aludniuk, padokon, az Avas oldalában akarták tölteni az éjszakát. Részükre a rendőrség szállást biztosított.” Az elvtársak humorérzéke egy tücsök intelligenciájával vetekedett, ezért Bródy ellen államellenes izgatás vádjával eljárást folytattak, ötezer forint büntetést mértek ki rá meg lakhelyelhagyási tilalmat. Emiatt az Illés-koncertek elmaradtak, végül a zenekar az év november 2-án megszűnt.
Az elvtársak amúgy kellő körültekintéssel és óvatosággal jártak el, amikor a fesztiválnak mindössze egyetlen napot engedélyeztek.
Teli alsójuk akkor került le róluk, amikor biztossá vált: megúszták botrány nélkül, mert este kilenckor, ameddig engedélyt adtak a fellépőknek (manapság ekkor kezdődnek a koncertek), mindössze egy-két ember rohant a gyepre (erről később) az Illés, majd a bulit záró, akkor csúcsra jutó Bergendy produkciója alatt. A „Darabokra törted a szívem” abbamaradt, amíg a túlfűtött gyerekeket elvezették, mert Bergendy István azt mondta a mikrofonba: „Majd akkor játszunk, ha rend lesz.”
S hogy miért volt „fűre lépni tilos”? Egyfelől hogy a lelátókon üldögélőket könnyebb legyen szemmel tartani, nehogy tömegbe verődjenek a színpad előtt. Így a hallgatóság az 1939-ben átadott, majd 1968-ban kibővített második DVTK-stadionban úgy hatvan-hetven méterre gubbasztott a fellépőktől. Másrészt mert egy hétre rá a Diósgyőr fontos meccset játszott a Videotonnal, s feljutott az első osztályba.
A fesztivál ötlete Kurucz Attilát, a Molnár Béla Ifjúsági Ház Tolcsvay-klubjának vezetőjét dicséri. Azzal állt Tolcsvay Béla elé:
a Budai Ifjúsági Park mintájára hozzanak létre hasonlót Miskolcon, a koncert bevételét erre ajánlották fel. Ötszázezer forint jött össze a jegyekből.
Tolcsvay Béla kérte fel a muzsikusokat, oly sikerrel, hogy az élvonalból mindössze a balatoni ORI-turnén fellépő LGT és a külföldön turnézó Omega hiányzott. A Skorpió akkor alakult, nekik még nem volt mivel színpadra állni. A Generál ellenben az előző napi ljubljanai koncertjéről egyenesen Diósgyőrbe utazott. Először lépett közönség elé a Gesarol P. Mobil néven. Utolsó buliját adta a Syrius és az Illés.
A tizenhárom sztár kevésnek bizonyult, hogy felkeltse a Magyar Rádió és a Magyar Televízió érdeklődését. Bizonnyal főelvtársak letelefonáltak, hogy ne nagyon keltse fel. Maradt hát az utókorra egy huszonhárom perces dokumentumfilm néhány Mini-, P. Mobil-, Generál-, KITT Egylet-koncertrészlettel és Urbán Tamás fotográfiái.
Borítókép: Az Illés utolsó fellépése zajlott a fesztiválon (Fotó: Urbán Tamás)
