Ugyanakkor a fotó is érdekelte, a pillanat és a belső lenyomatok: az önarcképek, de helyet kaptak képei között a tükröződéseket, egymásba játszást, határterületeket elmosó-vizsgáló alkotások is. Fotóinak nagy hányada a Magyar Fotográfiai Múzeumban található.
Jó lett volna még a fotók közt is kalandozni ezen a lírai tárlaton, de valójában így is nagy feladat végigjárni és átélni ezeket a sűrített alkotásokat, számos apró részletet megfigyelni. Az alkotó így üzent művei nézőinek 1998-ban, s ez a kérés ma is érvényesnek tekinthető: „Azokat, akik majd nézik a képeimet, csak arra kérem, hogy tegyenek úgy, mint az a gyermek, aki én voltam: adjanak elegendő időt a képek szemlélésére, melyeket eléjük tárok, hogy megtalálják az ösvényt, mely hozzájuk vezet, és lehetővé teszi, hogy ott sétáljanak.”
Borítókép: Rozsda Endre átjárókat nyit más dimenziókba (Fotó: Mirkó István)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!