Vidnyánszky Attila: A kilencvenes években volt ilyen hangulata a próbáknak

Éppen ez a mai, fájóan zűrzavaros világ adja, hogy nem tudunk másról beszélni, mint arról, ami történik a világban – mondta Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója a Magyarságkutató Intézetben. A színházigazgató együttműködési szerződést írt alá Kásler Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójával és tiszteletbeli elnökével arról, hogy a történelmi tárgyú darabok megértésében az alkotókkal és a szakemberekkel a jövőben közösen dolgoznak majd. A megállapodás keretében a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között tudományos, szakmai együttműködés valósul meg.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója szakmai együttműködési megállapodást ír alá a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet) Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház: Kásler Miklós főigazgató és Vidnyánszky Attila vezérigazgató a megállapodás fontosságáról beszélt.

– A Nemzeti Színház a nemzet lelke, a Magyarságkutató Intézet pedig az, amely ezt a lelket, ezt a hagyományrendszert, eredetünket és történelmünket próbálja megtisztítani a rárakódott felesleges rétegektől – fogalmazott Kásler Miklós. Mint mondta, az intézet törekszik arra, hogy kialakítsa azt a hagyományos, 

száz évekre visszamenő, magyar identitást, amit az utóbbi 100-150 év nagyon határozottan háttérbe szorított.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Véleménye szerint a színház tudja a közönségnek közvetíteni a leglátványosabban és leghatározottabban mind a magyar, mind a klasszikus európai és keresztény értékeket. Azt szeretnék Vidnyánszky Attilával, hogy azok az emberek, akik előadják a történelmünket, tisztában legyenek azzal, hogy miről van szó, és megfelelően tudják közvetíteni a darabokat. 
– Teljes nézetazonossággal arra gondoltunk, hogy ezért az egyetemi hallgatóknak olyan beszélgetéseket és előadásokat kell rendezni, 

ami a letisztult, az idők rostáján megszűrt értékeket közvetítené elsősorban velünk, magyarokkal kapcsolatban

 – mondta.
Ez a két intézmény együttműködésének egyik oldala. 
– A másik része, hogy éppen az utóbbi időkre jellemzően a történelmi tárgyú filmek és előadások dömpingjének időszakában lényegesnek tartjuk, hogy válasszuk szét és határozzuk meg a történelem igazságait és egy másik teljesen önálló entitást a kultúrában. Ha van egy előadása például Sík Sándornak vagy Szörényi Leventének, akkor üljenek le a történészek, eszmetörténészek és klasszikafilológusok, és beszéljük végig – az előadás készítőivel közösen –, hogy mi az irodalom és mi a történelem.

Vidnyánszky Attila kijelentette, hogy a Nemzeti Színház mindig is érzékeny volt a történelmi témákra, 

az első pillanattól kezdve történelmi darabok sorát mutatták be igazgatása óta.  

– Úgy képzelem el, hogy a két intézmény kapcsolatából az következne, hogy egy kicsit az előadás készítésének folyamatába kapcsolódnának be az itteni szakemberek. A színészek már előre várják ezeket a találkozókat.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Pont ez a mai, fájóan zűrzavaros világ hozza, hogy nem tudunk másról beszélni, mint arról, ami történik a világban,

talán a kilencvenes években volt ilyen a hangulata a próbáknak, mint most. Állandóan megjelennek az előadáson, a darabon túlmutató kérdések is. Közben mi sem foglalkozunk mással, mint azzal, hogy megpróbáljuk megérteni önmagunkat: azt, hogy mitől vagyunk mi, magyarok olyanok, amilyenek, mi határozza meg a cselekedeteinket – mondta. 
Kitért arra, hogy a  

János vitézt lassan kétszázezer gyerek látta, míg az Egri csillagokat százezer gyermek nézte meg.

Büszkén mondhatom, hogy amikor kikapcsolódnak a mobiltelefonok az előadás elején, három óra múlva egy rakat egri vitéz vonul ki a nézőtérről.

Mint a vezérigazgató hozzátette, fontos, hogy megismerjük a történelmünket tisztán, hiszen szinte ahány egyetemről, iskolából jövünk, annyiféleképpen tanították nekünk a múltat. 
– Történelemtanárként kezdtem, és még mindig csomó olyan dologgal szembesülök tananyagokban, ami nem jó, és helyre kell tenni – mondta.

Lapunk érdeklődésére a vezérigazgató elmondta, a kilencvenes években az országban tapasztalható változások hozták azt elő, hogy naponta kellett a jelen kérdéseire válaszolgatni. – Nem tudott az ember úgy bármilyen témában előadást csinálni, hogy ne szívódott volna be az utca zaja és a politika a próbafolyamatba.

Ez a tébolyító világ ma azt idézi elő, hogy az emberek önmagunk és szerepünk újragondolása kapcsán rengeteg kérdéssel szembesülnek.

Mit kell ilyenkor egy színháznak csinálni?
Az Agónban és a Bánk bánban, a Kurázsi mamában ezek mind mind megjelennek. Kiváltságos állapotban beszélgethetünk ezekről a dolgokról – tette hozzá.

A beregszászi társulatról szólva – amely a harmincéves születésnapját ünnepli  a MITEM-en – elmondta, az itt dolgozó férfi tagok 14 hónapja nem tudnak hazamenni. – A héten Gogol Háztűznézőjét mutatjuk be, amelyet nőkkel készítettem és egy olyan alkotóval, aki haza tud menni. Ő kivételes helyzetben van. Mert árva gyerekeket nevelnek. Erre a darabra Beregszászon az utcán állnak sorba, hogy megnézhessék. Ekkora éhség van most a színházra – fogalmazott. 

Borítókép: Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója szakmai együttműködési megállapodást ír alá a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)