Vidnyánszky Attila: A kilencvenes években volt ilyen hangulata a próbáknak

Éppen ez a mai, fájóan zűrzavaros világ adja, hogy nem tudunk másról beszélni, mint arról, ami történik a világban – mondta Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója a Magyarságkutató Intézetben. A színházigazgató együttműködési szerződést írt alá Kásler Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójával és tiszteletbeli elnökével arról, hogy a történelmi tárgyú darabok megértésében az alkotókkal és a szakemberekkel a jövőben közösen dolgoznak majd. A megállapodás keretében a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között tudományos, szakmai együttműködés valósul meg.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója szakmai együttműködési megállapodást ír alá a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet) Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Pont ez a mai, fájóan zűrzavaros világ hozza, hogy nem tudunk másról beszélni, mint arról, ami történik a világban,

talán a kilencvenes években volt ilyen a hangulata a próbáknak, mint most. Állandóan megjelennek az előadáson, a darabon túlmutató kérdések is. Közben mi sem foglalkozunk mással, mint azzal, hogy megpróbáljuk megérteni önmagunkat: azt, hogy mitől vagyunk mi, magyarok olyanok, amilyenek, mi határozza meg a cselekedeteinket – mondta. 
Kitért arra, hogy a  

János vitézt lassan kétszázezer gyerek látta, míg az Egri csillagokat százezer gyermek nézte meg.

Büszkén mondhatom, hogy amikor kikapcsolódnak a mobiltelefonok az előadás elején, három óra múlva egy rakat egri vitéz vonul ki a nézőtérről.

Mint a vezérigazgató hozzátette, fontos, hogy megismerjük a történelmünket tisztán, hiszen szinte ahány egyetemről, iskolából jövünk, annyiféleképpen tanították nekünk a múltat. 
– Történelemtanárként kezdtem, és még mindig csomó olyan dologgal szembesülök tananyagokban, ami nem jó, és helyre kell tenni – mondta.

Lapunk érdeklődésére a vezérigazgató elmondta, a kilencvenes években az országban tapasztalható változások hozták azt elő, hogy naponta kellett a jelen kérdéseire válaszolgatni. – Nem tudott az ember úgy bármilyen témában előadást csinálni, hogy ne szívódott volna be az utca zaja és a politika a próbafolyamatba.

Ez a tébolyító világ ma azt idézi elő, hogy az emberek önmagunk és szerepünk újragondolása kapcsán rengeteg kérdéssel szembesülnek.

Mit kell ilyenkor egy színháznak csinálni?
Az Agónban és a Bánk bánban, a Kurázsi mamában ezek mind mind megjelennek. Kiváltságos állapotban beszélgethetünk ezekről a dolgokról – tette hozzá.

A beregszászi társulatról szólva – amely a harmincéves születésnapját ünnepli  a MITEM-en – elmondta, az itt dolgozó férfi tagok 14 hónapja nem tudnak hazamenni. – A héten Gogol Háztűznézőjét mutatjuk be, amelyet nőkkel készítettem és egy olyan alkotóval, aki haza tud menni. Ő kivételes helyzetben van. Mert árva gyerekeket nevelnek. Erre a darabra Beregszászon az utcán állnak sorba, hogy megnézhessék. Ekkora éhség van most a színházra – fogalmazott. 

Borítókép: Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója szakmai együttműködési megállapodást ír alá a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)