Ha a skandináv krimik norvég szerzői közül kellene megnevezni néhányat, a hazai olvasók jó eséllyel a Harry Hole-sorozattal vezető helyet szerzett Jo Nesbót említenák először, utána meg a Konrad Sejer nyomozó alakját megalkotó s eseteit elmesélő Karin Fossumot.

Jorn Lier Horst alighanem csak utánuk következne a sorban: míg a Harry Hole-sorozatban eddig tizenhárom, a Sejer-sorozatban hat kötet jelent meg magyarul, addig a Horst nevéhez köthető William Wisting-szériában – jelen recenzió tárgyával együtt – alig négy.
A regényfolyam hazai befogadását nehezítheti, hogy a magyar nyelven elsőként napvilágot látott Wisting-történet, a Fekete nap valójában a norvég széria hetedik darabja, és az első hat (egyelőre?) nem érhető el az anyanyelvünkön.
Az előzményekkel kapcsolatos hiányérzet tehát indokolt, de ez senkit ne riasszon vissza: a kötetek és a bennük feltárt ügyek egymástól függetlenül is olvashatók.
Mit rejt egy bűnöző páncélszekrénye?
A Wisting felügyelő tizedik nyomozását elmesélő Holttér több szálon fut. A történet elején egy Sofie nevű fiatal édesanya visszaköltözik a szülővárosába, Stavernbe, mert megörökölte a nagyapja házát, és azt tervezi, hogy családi fészekké alakítja egyéves kislánya és saját maga számára. Aztán összefut egykori osztálytársnőjével, Linével, aki amúgy Wisting lánya.
A két hölgy felújítja régi barátságát, úgyhogy Sofie végül Line jelenlétében nyittatja fel az új otthona pincéjében hátrahagyott széfet. Nagyapja ugyanis bűnöző volt, így az unokája valamennyi holmiját elszállíttatta, mielőtt beköltözött volna – a munkával megbízott cég csak a szóban forgó fémmonstrumot hagyta hátra, mert túl nehéz volt ahhoz, hogy elmozdítsák.
A páncélszekrényből egyebek mellett egy revolver is előkerül, és e ponton veszi kezdetét a cselekmény bűnügyi része.
Line ugyanis rábeszéli Sofie-t, hogy szolgáltassák be a fegyvert a rendőrségnek – persze névtelenül. Csakhogy a Kripos – a norvég rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó ügynöksége – megvizsgálja a revolvert, és kiderül, hogy azt egy nagy port felvert, a sajtó által csak újévi gyilkosságként emlegetett ügyben használták.