Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács tanácsok klub KISZ

Az ifjúsági klubok megregulázása

Miután a Kádár-rendszer megmutatta, hogy ki az úr a csárdában, és az 1971-es ifjúsági törvény keretek közé szorította az ifjúsági szórakoztatáspolitikát, különös tekintettel a klubokra, elkezdhették az apróbb részletek szabályozását is. Ennek egyik fontos állomása volt, hogy ötven évvel ezelőtt életbe lépett az az intézkedés, miszerint kizárólag a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak kulturális osztályai adhattak engedélyt az ifjúsági klubok üzemeltetésére, megalakulásukhoz és feloszlatásukhoz ugyanakkor szükség volt a helyi KISZ-bizottságok beleegyezésére is.

2023. 06. 25. 6:00

ifjúsági klubok — Művelődési Ház (egykor Korona Szálló), ifjúsági klubtalálkozó résztvevői. Forrás: Fortepan/Erky-Nagy Tibor

A helyi tanácsoknak a hivatalos verdikt alapján ellenőrizniük kellett többek között azt, hogy a felügyeletük alá eső klubok működéséhez megvoltak-e a „politikai feltételek” – ez utóbbin nyilvánvalóan azt értették, hogy kellett a klubokba KISZ-alapszervezet, de még jobb volt, ha pártalapszervezetet is alapítottak, illetve a legnépszerűbb rockkoncertek mellett kénytelenek voltak megszervezni bizonyos kötelező rendezvényeket, legyen az partizánveterán- vagy nyugdíjasmunkásőr-találkozó, netán szovjet filmklub (ezek nagy részéről a közönség legszívesebben kimenekült volna, és nagy volt a kontraszt a nézők hozzáállásában, amikor „véletlenül” egy-egy amerikai film is becsúszott a programba).

A pártállam gondosan vezette az ifjúsági klubok nyilvántartását is, a megyei és fővárosi tanácsoknál tartották a területileg hozzájuk tartozó klubok jegyzékét, a megszűnésekről és alakulásokról pedig minden év február 1–15. között kellett az OIOT ifjúságpolitikai tanácsát tájékoztatniuk.

Mindemellett szakmai-módszertani irányítást is biztosítottak a Népművelődési Tanácsadó intézményén keresztül.

Bevételcentrikus rendezvények a politika rovására

Miközben 1973-tól már táncdalfesztiválokat sem rendeztek, az MSZMP KB titkársága a Fejér megyei pártbizottságtól kapott műsorpolitikai jelentést 1973. január 8-án tárgyalta a KB 1970. február 18–19-i ifjúságpolitikai határozatának fényében. A helyi könnyűzenei rendezvényeknek is teret adó kultúrházak munkájáról nem voltak a legjobb véleménnyel:

A művelődési házak nem váltak még az ifjúság politikai nevelésének, kulturált szórakozásának központjaivá. A kultúrházak többségénél kiszorulnak a KISZ politikai rendezvényei a bevételcentrikus szemlélet miatt.

Ez utóbbi alatt nem nehéz kitalálni, hogy a sok jövedelmet hozó populáris zenei rendezvényeket értették. Mivel a klubok és ezzel együtt a zenekarok száma drasztikusan csökkent, a KISZ a hetvenes évek közepén egyre nehezebben tudott elszámolni a párt felé azzal, hogy a fiatalok szabadidejét miért nem tudta jól lekötni. Nem mindenütt festettek azonban ennyire kedvezőtlen képet az „ifjúsági problémáról”, az 1973. június 28-án megtartott budapesti pártbizottsági ülés például afölötti örömét osztotta meg, hogy a fiatalok növekvő arányban – becslésük szerint 60-70 százalékban – vettek részt a művelődési otthonok megmozdulásain, és a nevelő, valamint a szórakoztató, leginkább könnyűzenei programok között is kialakult az egészséges arány, bár a KISZ befolyását még szerintük is erősíteni kellett volna.

A budapesti pártbizottság megállapította:

A munkásfiatalok körében folytatott közművelődési tevékenység elsősorban a tanácsok, szakszervezetek és a KISZ szervezésével fejlődött, a szórakozási lehetőségek kedvezőek.

A bejelentési kötelezettséggel bíró klubokról viszont aggodalommal mondták, hogy szakmailag és politikailag egyaránt ellenőrizhetetlenek, mert túl sok volt belőlük – nem nehéz kitalálni, hogy ezentúl számuk redukálására törekedtek, ami később sikerrel járt.

A Budai Ifjúsági Park tehermentesítésére a kerületi tanácsok és KISZ-szervezetek segítségével a peremkerületekben létrejött három új ifjúsági parkkal (kőbányai, lőrinci, csepeli) kapcsolatban viszont inkább a tárgyi és személyi feltételek hiányát emlegették.

A pártbizottság állásfoglalását a hatalmi hierarchiát betartva a szokásos módon elküldték az országos pártközpontba, a kerületi pártbizottságok első titkárainak, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetőinek, a Fővárosi Tanács elnökének, a társadalmi szervezetek budapesti vezetőinek, a KISZ budapesti bizottsága titkárainak és a kerületi KISZ-titkároknak. A budapesti pártvezetők nyilatkozatot küldtek az ifjúság helyzetéről az MTI-nek, a művelődési házak kapcsán pedig intézkedtek, hogy az Esti Hírlap is foglalkozzon a témával. Ezúttal tehát a párt érdekei azt diktálták, hogy minél többen értesüljenek a médiából a zömében jó fényben beállított ifjúsági hírekről.