– Regényt, drámát és forgatókönyvet is írt már. Melyik műfajban mozog otthon leginkább?
– A regény magányos játék. Egyedül indítasz el egy gondolatot, egyedül építed fel a történetet, a karaktereket. Ha egy színdarabról vagy egy forgatókönyvről beszélünk, az már csapatjáték.
Ezek rendezői műfajok, amelyekben az írónak együtt kell működnie, folyamatosan egyeztetnie kell a rendezővel. Mindkettőt nagyon szeretem, de a regény közelebb áll hozzám, mert nagyon jó, amikor belekerülsz egy másik világba, és folyamatosan azon jár az agyad, hogy ott még mi minden történhet, és mire van szükség ahhoz, hogy megtörténjen.
– Írói pályájával párhuzamosan fut médiaszakmai karrierje. Hogyan egészítik ki ezek egymást?
– Valahol mindkettő a kommunikációról szól. A magazinokban, szórakoztató műsorokban, tévéjátékokban és rövidfilmekben is van történetmesélés. Szeretek minél több mindent csinálni. Amellett, hogy tévézek és írok, tanítok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, hobbiként pedig „tábortűzi szinten” gitározgatok. Ez mind a részem valahol, nem tudnék és nem is kell választani köztük. Szeretem, ha a világ, amiben élek, változatos, fordulatokkal és új projektekkel teli. Engem ez kifejezetten inspirál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!