Nagy sikerű előadást tartott a napokban a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának (MKI) tudományos munkatársa Antwerpenben – közölte Facebook-oldalán az intézmény. Mint írták, Bíró Csilla egy középkorban élt magyar származású karthauzi szerzetes, Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárjának misztikához köthető részleteit elemezte.
Fotó: Magyarságkutató Intézet
Az Antwerpeni Egyetem és a Ruusbroec Intézet közös szervezésű Misztika és dévóció a szerzetesi cella és a világ között: karthauziak és jezsuiták a késő középkorban és a kora újkorban című konferenciáján világossá vált: a magyar származású szerzetes fennmaradt műveiben számos olyan jelentős kapcsolódási pont található, amelyek európai kontextusba helyezik az írót. Pannonius szövegértelmezői módszere mind a flamand misztikával, mind az Európa legkülönbözőbb pontjain keletkezett Énekek éneke-kommentárokkal mutat rokonságot, iskolázottsága és teológiai műveltsége pedig európai szinten is jelentősnek nevezhető.
Andreas Pannonius valószínűleg Hunyadi János kormányzó belső köreihez tartozott
– írták.
Katonaként szolgálta rajongásig szeretett uralkodóját, majd 1445-ben Velencében belépett a karthauzi rendbe. A források nem őrizték meg, mi lehetett döntésének az oka, és azt is csak találgathatjuk, hogy miért éppen a karthauzi rendre esett a választása. Itália különböző karthauzi rendházaiban élt (Velence, Bologna, Ferrara, Pavia), és három olyan jelentős műve (az említett kommentár mellett egy-egy királytükör Hunyadi Mátyáshoz és Ercole d’Este Ferrara és Modena hercegéhez) maradt fenn, amelyek több kutatási lehetőséget kínálnak mind a teológia, mind az eszmetörténet, mind pedig az irodalomtörténet számára – tette hozzá az MKI.
Borítókép: Andreas Pannonius: Libellus de regiis virtutibus című munkájának részlete (Forrás: corvina.hu)
