Rómaiak és szarmaták viszonyát mutatja be a Hatvany Lajos Múzeum új régészeti kiállítása

Különleges régészeti kiállítás nyílt Hatvanban a Hatvany Lajos Múzeumban, amely a rómaiak és szarmaták viszonyát mutatja be a város környékén a III. és IV. században. A tárlat segítségével megtudhatjuk, hogyan válhat két nép ősellenségből szövetségessé. Az új állandó kiállítás a Magyar géniusz program jóvoltából valósult meg.

2023. 06. 28. 7:00
hatvan
Fotó: Hatvany Lajos Múzeum
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gál Andrea, a múzeum régész-muzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás abból a szempontból is jelentős a múzeum életében, hogy közel ötvenéves fennállása óta csak néhányszor rendeztek régészeti kiállítást az intézményben, ám ezek a tárlatok leginkább az őskori Hatvan-kultúra emlékeit mutatták be a közönségnek. A most megnyílt állandó régészeti kiállítás egy eddig méltatlanul elfeledett, de annál érdekesebb időszakba, a III. és IV. századba kalauzolja el a látogatót. Ebben az időszakban a rómaiak és a szarmaták jelenléte egy időben is igazolható ezen a területen. 

hatvan
A hatvani kiállításon egy római harcos és egy kereskedő viseletrekonstrukcióját is bemutatják. Fotó: Ocsovai Zoltán

 

Régészeti leletek a Hatvany Lajos Múzeumban

 

A régész elmondta, hogy a római–szarmata erőviszonyokban ekkor nagy változás érhető tetten: 

a rómaiak hódító korszaka lezárult, és inkább a határvédelemre koncentráltak, a szarmatákat pedig egy belső polgárháború gyengítette meg. E zűrzavaros állapotban vándoroltak be a környékre egyes gót csoportok, amelyek ellen a rómaiaknak és a szarmatáknak együttesen kellett védekezniük. Így vált e két népcsoport szövetségessé,

együttélésükből számtalan régészeti lelet maradt hátra az utókornak.

Gál Andrea hozzátette: több mint egy éven keresztül dolgoztak a tárlat létrehozásán. – A kiállítást igyekeztünk úgy tervezni, hogy önállóan is fel lehessen fedezni, például az egyes vitrinek fiókjait maguk a látogatók húzhatják ki és megtekinthetik a bennük elhelyezett műtárgyakat. Emellett igazán különleges elemekkel, a szarmata férfi- és női viseletrekonstrukcióval is várjuk az érdeklődőket, továbbá a Csörsz-árok makettjét is bemutatjuk a kiállításon – mondta a kurátor.

Szarmaták és rómaiak

Az első terem a szarmata nép emlékeit mutatja be a Hatvan környéki szarmata lelőhelyek anyagán keresztül. A régészeti leleteket úgy helyezték el az alkotók két vitrinben, hogy különválasztották a lakóhelyek és a temetők anyagait. Ebben a teremben kaptak helyet a szarmata viseletrekonstrukciók is, melyek készítésében a Pannonia Sarmatica hagyományőrző csoport működött közre. A csapat a régészet napja programon is részt vett, a múzeum udvarán saját, felállított jurtájukban várták az érdeklődőket. Megnézhetjük, hogyan öltözhetett egy szarmata nő, aki hosszú, gyöngyökkel kivarrt szoknyában és textilövvel átfogott, hosszú ujjú felsőben jelenik meg. A szarmata férfit harci vértezetben és íjászfelszereléssel együtt helyezték el a kiállítóteremben. A viseletrekonstrukciók megalkotásánál a szakemberek törekedtek a friss kutatásokat is alapul venni, a babákon szarmata régészeti leletek másolatai is visszaköszönnek.

A második egységben a rómaiak kapnak főszerepet. Elsőként a Hatvan−Nagygomboson feltárt római őrtorony mutatkozik be élethű modelljén keresztül. Mellette – a szarmata viselet ellenpontjaként – egy IV. századi felfegyverzett római katona és egy kereskedő is feltűnik, viseletük szintén korabeli források és régészeti leletek alapján készült. A fali vitrinekbe a nagygombosi ásatási anyagok kerültek, amelyekből a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum is őriz bélyeges téglákat és tetőfedő cserepeket. Belenézhet az érdeklődő az ásatásvezető régészek, Soproni Sándor és Patay Pál levelezésébe, visszaemlékezéseibe, és az ásatáson készült fotók és felmérési rajzok is láthatók. A római–szarmata kapcsolatokat leginkább reprezentáló jelenség a Csörsz-árok mint határvédmű megépítése. Az árokról egy élethű makettet szemrevételezhet a látogató. A múltidéző élményt a látottakon túl a korabeli hangszerekkel előadott zene teszi teljessé. A kiállítást korosztályokra bontott múzeumpedagógiai foglalkozások, valamint a kiállítás anyagára épülő feladatlap is kiegészíti, amelynek segítségével jobban elmélyíthetik a megszerzett tudást a látogatók akár egyénileg, akár csoportosan.

Borítókép: A Pannonia Sarmatica hagyományőrző csoport  a múzeum udvarán felállított saját jurtájukban (Forrás: Hatvany Lajos Múzeum/Facebook)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.