Gál Andrea, a múzeum régész-muzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás abból a szempontból is jelentős a múzeum életében, hogy közel ötvenéves fennállása óta csak néhányszor rendeztek régészeti kiállítást az intézményben, ám ezek a tárlatok leginkább az őskori Hatvan-kultúra emlékeit mutatták be a közönségnek. A most megnyílt állandó régészeti kiállítás egy eddig méltatlanul elfeledett, de annál érdekesebb időszakba, a III. és IV. századba kalauzolja el a látogatót. Ebben az időszakban a rómaiak és a szarmaták jelenléte egy időben is igazolható ezen a területen.
Régészeti leletek a Hatvany Lajos Múzeumban
A régész elmondta, hogy a római–szarmata erőviszonyokban ekkor nagy változás érhető tetten:
a rómaiak hódító korszaka lezárult, és inkább a határvédelemre koncentráltak, a szarmatákat pedig egy belső polgárháború gyengítette meg. E zűrzavaros állapotban vándoroltak be a környékre egyes gót csoportok, amelyek ellen a rómaiaknak és a szarmatáknak együttesen kellett védekezniük. Így vált e két népcsoport szövetségessé,
együttélésükből számtalan régészeti lelet maradt hátra az utókornak.
Gál Andrea hozzátette: több mint egy éven keresztül dolgoztak a tárlat létrehozásán. – A kiállítást igyekeztünk úgy tervezni, hogy önállóan is fel lehessen fedezni, például az egyes vitrinek fiókjait maguk a látogatók húzhatják ki és megtekinthetik a bennük elhelyezett műtárgyakat. Emellett igazán különleges elemekkel, a szarmata férfi- és női viseletrekonstrukcióval is várjuk az érdeklődőket, továbbá a Csörsz-árok makettjét is bemutatjuk a kiállításon – mondta a kurátor.
Szarmaták és rómaiak
Az első terem a szarmata nép emlékeit mutatja be a Hatvan környéki szarmata lelőhelyek anyagán keresztül. A régészeti leleteket úgy helyezték el az alkotók két vitrinben, hogy különválasztották a lakóhelyek és a temetők anyagait. Ebben a teremben kaptak helyet a szarmata viseletrekonstrukciók is, melyek készítésében a Pannonia Sarmatica hagyományőrző csoport működött közre. A csapat a régészet napja programon is részt vett, a múzeum udvarán saját, felállított jurtájukban várták az érdeklődőket. Megnézhetjük, hogyan öltözhetett egy szarmata nő, aki hosszú, gyöngyökkel kivarrt szoknyában és textilövvel átfogott, hosszú ujjú felsőben jelenik meg. A szarmata férfit harci vértezetben és íjászfelszereléssel együtt helyezték el a kiállítóteremben. A viseletrekonstrukciók megalkotásánál a szakemberek törekedtek a friss kutatásokat is alapul venni, a babákon szarmata régészeti leletek másolatai is visszaköszönnek.
