Pályafutását költőként kezdte, s habár már az ötvenes években is írt regényt – a Tréfát –, az a sztálinizmus elleni állásfoglalása miatt csak tíz évvel később jelenhetett meg. A regény főszereplője tréfából egy Trockijt éltető képeslapot küld szerelmének, amely azonban a pártvezetés tudtára jut, a főhőst pedig kizárják a pártból, kirúgják az egyetemről, és összességben véve ellehetetlenítik. Nem vitás, hogy a hatvanas években nagy botrányt kavart a Tréfa, Csehszlovákia valóságbeli vezetése pedig retorzió gyanánt az összes könyvesboltból eltávolította a skandalumkeltő írásművet. A kelet-európai régióban Kundera neve ugyan nem volt ismeretlen, ám világszerte talán az 1982-es A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye kapcsán vált ismertté. Halálhírét Anna Mrazova, a szülővárosában, Brnóban található Milan Kundera Könyvtár szóvivője jelentette be a mai napon.
A Tréfa főhősének sorsa a szerzőt is utolérte 1968-ban. A prágai tavaszban való részvétele a már fent leírt következményekkel járt, ami a publikálástól való eltiltást is jelentette. A kiadási tilalmat áthidalva művei Párizsban jelentek meg, s ezt a szellemi menekülést 1975-ben a Franciaországba való emigráció követte. Az északi Bretagne tartományban található, kulturális és történelmi városként ismert Rennes-ben, az egyetemen kapott vendégprofesszori állást. Későbbi regényei sem voltak mentesek az ideológiai turbulenciától, amelynek következtében megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár volt, s francia nyelven is alkotott. A New York Times 1985-ös cikke így ír róla.
Az arcára a párizsi alkony árnyai vetülnek, csak szúróan kék szemei világítanak. Lassan, kimunkált franciasággal beszél, amelyben erős a szláv akcentus. A nyolcvanas években a most ötvenhat éves Milan Kundera oly sokat tett szülőországáért, Csehszlovákiáért, mint amilyen sokat Gabriel García Márquez tett Latin-Amerikáért a hatvanas években, vagy Szolzsenyicin tett Oroszországért a hetvenes években. A nyugati olvasóközönség figyelmének fókuszába állította Kelet-Európát belső megfigyelései eszközén keresztül, amelyeknek egyetemes vonzerejük egyedülálló. Az igazság és a belső szabadság felé való törekvése során azzal szembesül, hogy az igazság felkutatása érdekében fel kell készülnünk a halállal való megbékélésre
– olvasható a New York Times archív cikkében.
