– A Monarchia meggyengítése, bekerítése volt a cél, erre használták fel a kis népeket is – összegezte Andrási Attila.
Magyarország aranykorán vezet végig Horváth Jenő.
– Az Osztrák–Magyar Monarchia építkezései határozzák meg történelmi városaink arculatát mind a mai napig, a közös kultúra pedig áthatotta az összes országot – magyarázta a színigazgató, hozzáfűzve:
a monarchia utódállamai, kontinentális katonai összeütközés során, képtelenek az önvédelemre, majd idézte Franciaország első köztársasági elnökét, Adolphe Thiers-t: az erőegyensúly Európa függetlenségének alapja.
– Ma erőegyensúly sincs és a függetlenség is odébbállt –szögezte le Andrási Attila. – Véget ért a délszláv háború, most folyik a keleti szláv, a béke idézőjelbe került. Nem vagyunk háborúban, de ez a béke már nem az, amiben az ukrajnai háború előtt éltünk. Ezért tudnia kell az embereknek, hogyan kezdődött például az első világháború.
Közérdeknek tartom egy olyan rendszerben, ahol az emberek négyévenként vélt érdekük szerint döntenek a fölöttük rendelkezőkről, hogy értsék, miként működik az állam, a diplomácia.
Milyen nemzetközi lehetőségek, mozgások vannak, hová vezetnek bizonyos politikai irányzatok, mi a valós függetlenség.
A rendező hozzáfűzte: diákkönyvtári formában kellene kiadni Horváth Jenő diplomáciatörténeti műveit, tudniillik rendkívül olvasmányosak, ugyanakkor a szerző aprólékosan feltünteti rendkívül gazdag forrásait.
A Szigeti Réka dramatizálta videófilmek húszperces epizódokban kerültek fel az Udvari Kamaraszínház YouTube-csatornájára, hogy akik nem jutottak hozzá a kötethez, azok is megismerjék annak tartalmát, Horváth Jenő világos gondolatait.
Borítókép: Andrási Attila (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!