Teljes barokk pompájában magasodik Pápa központjában a gyönyörűen felújított Esterházy-kastély, amelynek történetéből azt emeljük ki, amikor a terület 1626-ban az Esterházy család birtokába került. Az 1700-as években Esterházy Ferenc terveztetett monumentális rezidenciát Franz Anton Pilgrammal a védelmi funkcióját elveszítő vár helyére. A barokk kastély építése csak 1784-ben fejeződött be, a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesterei, Grossmann József és Fellner Jakab vezették. A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, ekkor épült az Ősök csarnoka és a Nádor terem, a díszterem. Itt látható ma az a festmény, amely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja. A Nádor terem jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával érzékelteti, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában.
A barokk Esterházy-kastély
A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet töltött be a város történelmében, fejlődésében. Megújulva ismételten kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a városnak. A gyönyörűen berendezett helyiségek történetét és az Esterházyak életéről szóló érdekes legendákat a pompás barokk ruhába öltözött idegenvezetőnktől hallottuk, miközben Haydn csodálatos kamarazenéi hangzottak el a Budapesti Vonósok előadásában. A zenés tárlatvezetésen a barokk főúri élet hétköznapjaiba is bepillantást nyerhettünk a kastély hölgyei segítségével. Ez az enteriőrt bemutató kiállítás 2015-től látogatható. A keleti szárny végében nyolcszögletű kápolna kapott helyet, melynek falait Joseph Ignaz Mildorfer, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tanárának freskói díszítik 1746-ból. Érdemes megtekinteni a december végéig látogatható időszaki kiállítást is, amely a holland aranykor legnagyobb mestere, Rembrandt köré épül, Fény és árnyék Rembrandt életében és művészetében címmel. A tárlaton 232 rézkarcot láthatunk önarcképek, családi portrék, tájképek, női és férfi portrék és a holland aranykor témakörében.
Az Esterházy család temetkezési helye
Az esti koncert előtt még egy különleges helyszínre látogattunk el. Pápától nem messze található Ganna település, ahol a Mária Terézia által adományozott birtokon áll az Esterházy család temetkezési helye. Nem véletlen, ahogy a település polgármesterétől, Nagy Ottótól hallottuk: – A nem összefüggő pápai, csákvári és tatai birtokoknak Ganna volt a központjában, s nyugalma, szépsége is méltóvá tette a falut arra, hogy az Esterházyakat itt helyezzék örök nyugalomra. A mauzóleumot Esterházy Miklós elgondolása alapján Charles Moreau tervezte klasszicista stílusban. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viseli, 1812-ben kezdték építeni, 1818-ban Szent Annának szentelték fel. A római Pantheon mintájára épült, és az évszázadokra visszanyúló történettel bíró főúri Esterházy család temetkezési helyén miniszterelnököt, minisztert, kancellárt, főispánt, szabadságharcost és világháborús hőst is végső nyugalomra helyeztek. Itt nyugszik Esterházy Péter író is.
A 26. Haydn-fesztivál programjai
A fesztivál csütörtöki napján a programsorozat zenetörténeti rögtönzésekkel vette kezdetét. Haydntól Erkelig zenei részleteket és zenetörténeti anekdotákat adott elő Bősze Ádám zenetörténész a Pannonia Reformata Múzeum udvarán. Pénteken, a Haydn-fesztiválok hagyományaihoz hűen a nyitókoncerten elsőként a fesztivál aktuális sorszámával azonos számú Haydn-szimfónia hangzott el, így a koncert Haydn XXVI. szimfóniájával kezdődött. A hangversenyen a Budapesti Vonósok vendége a fiatal generáció egyik legtehetségesebb hegedűművésze, Langer Ágnes volt. Szombaton az időjárás teljesen átírta a fesztivál programját, a szervezők úgy döntöttek, a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermébe várják a zenekedvelő közönséget. Mivel a Rege című produkciót szabadtérre álmodták meg a szerzők, így szombaton a vasárnapra tervezett záróhangversenyt hallhatta a közönség a színházban. Ennek különlegességét az adta, hogy a Budapesti Vonósok együttesének tagjait szólistaként is megismerhettük. A zenekar műsorán olyan jól ismert művek szólaltak meg, mint Bach VI. Brandenburgi versenye vagy Csajkovszkij Vonósszerenádja, de Vivaldi több szólistát igénylő, fülbemászó versenyművei is felcsendültek.
A rendezvénysorozat utolsó estéjén, egy igazi különlegesség, a Rege című multimédiás koncertshow ősbemutatóját láthattuk az Esterházy-kastély udvarán. Kétszáz éves nemzeti imádságunk, Kölcsey Himnusza tiszteletére álmodta meg Bucz Magor zeneszerző és Bekker Péter rendező az előadást. A Rege című, nyolcvanperces zenei utazás során a Himnusz versszakai alapján elevenedett meg a magyar nép története. A hangversenyen a Pilz János koncertmester vezette Budapesti Vonósok mellett közreműködött Navratil Andrea népdalénekes, Tompos Kátya színművész és a Szent Efrém Férfikar. A koncert karmestere Fülöp Dániel Erik, a zenei szerkesztő és zeneszerző Bucz Magor, a táncművészeti részek koreográfusa Topolánszky Tamás volt, közreműködött a GG Tánc Eger. A koncert során a zenei élményt a látványvilág tette még különlegesebbé: a magyar zenetörténet kiemelkedő alkotásait magával ragadó film kísérte, melyben csodálatos tájak és táncművészeti produkciók fokozták a hatást.
Borítókép: Zenés tárlatvezetés (Fotó: Bekker Films/Herman Péter)
