Kevesen tudják, hogy Franciaországnak köszönhető, hogy Magyarországon is elterjedhetett a fotográfia. Minden Louis Daguerre és Nicéphore Niépce különleges, olykor már csodának minősített találmányával kezdődött el; a dagerrotípiával. A két francia tudós több, mint tíz éves kutatásának köszönhetően sikerült fényképeket készíteni. Igaz, a feltalálásakor még 15–30 perces exponálási időre volt szükséges egyetlen egy felvétel elkészítéséhez. Louis Daguerre és Nicéphore Niépce találmány szabadalmát 1839. augusztus 19-én vásárolta meg a francia kormány, majd a világraszóló találmány szabadalmát azonnal fel is oldották, és az eljárást nyilvánosságra hozták. Ezzel lehetővé téve, hogy a bárki fényképfelvételeket készíthessen.
Az első hazai fotográfia
Hazánkban is pezsgő várakozás kísérte a fotográfiát. Az újságcikkekben megjelenő híreszteléseket egyszerre hitték és meg nem is az emberek. A kétkedések eloszlatására Daguerre gróf Apponyi Antalnak, az Osztrák–Magyar Monarchia párizsi követének ajándékozott egy 1839-ben készült felvételt.
Az érdeklődő nagyközönség már 1840-ben, egy pesti kiállításon ismerkedhetett meg a dagerrotípia felvételekkel.
Sőt, Daguerre könyve meg is jelent.
Pár hónappal később, 1840. augusztus 29-én Magyarországon minden technikai feltétel adva volt ahhoz, hogy elkészülhessen az első fényképfelvétel. Vállas Antal mérnök, matematikus a Magyar Tudós Társaság ülésén mutatta be a dagerrotípia eljárás teljes folyamatát, és készítette el nyilvánosan az első hazai dagerrotípia-felvételt.
Az akkor készült ezüstözött rézlemez a budai királyi palotát és az alatta folyó Dunát örökítette meg.
Habár a dagerrotípia elkészítése kezdetben roppant körülményes és költséges volt, mégis ez a forradalmian új képalkotási mód számos hazai tudóst, művészet és laikust hozott lázba.
A fotográfia bűvöletében
A fotográfia iránt számos festő, ötvös, aranyműves kezdett érdeklődni. 1841-ben megnyílt az első pesti fotóműterem, és hamarosan sorra követte őt a többi mesterember, akik a fényírást igyekeztek meghonosítani. A Kárpát-medence nagyvárosaiban – ahol a polgári társadalom el tudta tartani a fényképészeket – kiváló szakemberek működtünk, akik számos más mesterség és a tudományág tapasztalataival fejlesztették tovább a fényképezést.
Az egyik leghíresebb fővárosi műterem Simonyi Antal festőművészhez köthető, aki számos híres emberről, előkelőségről készített történelmi jelentőségű fotográfiákat.
Megindult a látható világunk megörökítési vágya, a különböző arckép albumok létrehozása. Nemcsak az egyének, hanem a környezetének a rögzítése is előtérbe került. Kortörténelmi jelentőségű fényképet készített a világvárossá alakuló Budapestről Klösz György és Mai Manó. Erdély gazdagabb településein is hamar divatba jött a fényképezés. Többek között Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő, illetve Veress Ferenc feltaláló is nagy jelentőségű képeket készített.
A magyar fotográfia napján érdemes megemlékezni azokról a magyar feltalálókról és kutatókról, akiknek a szerepe megkerülhetetlen a fényképezés területén.
Elsősorban Petzvál Józsefre gondolhatunk, akinek 1841-re elkészült portréobjektíve valóban forradalmasította a fényképezés lelkét az expozíciót.
Magyar fotográfusok a világ tetején
A XX. század elejére a magyar fotográfia nagykorúvá vált. Olyan, a nemzetközi élvonalat meghatározó fotográfusok nevelődtek ki, mint például André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László, Munkácsi Máront, Lucien Hervé, Halász Gyula vagy éppen Pécsi József. Egy évszázad után megállapítható, hogy munkásságuk nemcsak, hogy kiállta az idő próbáját, hanem nemzetközi szinten is maradandónak bizonyult. Nevüket jegyzi a szakma, de sajnálatosan nem örvendenek ilyen szerencsének az utánuk alkotó fotográfus-generációk.
A második világháborút követően ugyanis a hazai fotósok jelentős nehézségekkel szembesült: a szovjet érdekszférába került magyar művészek munkái jóformán nem juthattak el Nyugat-Európába.
Így – akárcsak a keleti blokk más kiváló fotográfusai – a tudásuk és tehetségükhöz méltó ismertséget többnyire nem érhettek el. Az elmúlt évtizedekben a hazai fotográfia ismét kivirult számos fotóművész és alkalmazott fotográfus munkái előtt tiszteleg a világ.
