– Tizenhárom fesztivált tudhatnak maguk mögött, s augusztusban érkezik a Kaposfest tizennegyedik kiadása. Milyen tapasztalatokra lehetett szert tenni ez idő alatt? Miként lehet életben tartani és fejleszteni egy ilyen volumenű komolyzenei eseményt?
– Valóban, a Kaposfest már a tizennegyedik évfolyamát éli, amihez igazgatóként az elmúlt négy évben csatlakoztam. Az a tapasztalat, hogy minden év egy kicsit más, sőt, évről évre teljesen új kihívásokkal kell szembenéznünk a szervezés terén. Nagyon fontos, hogy ennyi idő alatt nagy rutinra is szert lehet tenni, ami kifejezetten előnyünkre válik az előre nem látott helyzetek menedzselésében. Váratlan helyzet lehet például egy művész kiesése a fellépők közül, vagy akár egy programváltozás, tehát olyan dolgok, melyek nagymértékben befolyásolják a szervezés minden fázisát. De éppen ezért nagy biztonságot jelent, hogy egy profi csapat áll mögöttem. Mindenki az egyik legjobb a saját területén, kezdve a közönség kapcsolattól a pénzügyig vagy éppen a sajtókapcsolatoktól a produkciós menedzseri munkáig.
Mindezek ellenére évről évre törekszünk és törekednünk is kell a megújulásra. Feladatunk tehát, hogy új művészeket vonjunk be a Kaposfest kötelékébe, s olyan zenészeket mutassunk be a közönségnek, akik még esetleg sosem jártak hazánkban, akik így nálunk debütálhatnak.
A nagyobb presztízsű fesztiválok – amilyen a kaposvári is – célja, hogy olyan országos és nemzetközi láthatóságot teremtsen, amely nem csupán egy szűk közönség kulturális igényeit hivatott kielégíteni, hanem az országimázs építésében is meghatározó szerepet tud betölteni.
Pontosan ezért is érdemes ezeket a rendezvényeket külön kulturális entitásként kezelni, csakúgy, mint a zenei együtteseket vagy a kulturális bázisintézményeket. Joggal merül fel a kérdés, miért. Nos, egy jól sikerült rendezvénynek óriási szerepe lehet abban, hogy Magyarország a fővároson, azaz Budapesten kívüli helyszíneit is feltegye a nemzetközi kulturális térképre. S azt tapasztaltam, hogy minden Kaposvárra látogató művész egyrészt jelzi, hogy visszatérne a fesztiválra a következő években; másrészt jó hírét viszi a városnak és hazánknak egyaránt.
– Nemcsak újabb neveket fedezhetünk fel a programkínálatban, hanem számos visszatérő közreműködője van a rendezvénynek. Milyen szerepük van nekik a Kaposfest sorsának alakításában?
– Egy fesztiválmárka kialakulásában kulcsszerep jut azoknak az előadóknak, akik újból és újból visszatérnek Kaposvárra. Ilyen többek között Bősze Ádám zenetörténész-műsorvezető, aki a fesztiválnak tizennégy éve házigazdája. De valójában minden olyan programot vagy műhelybeszélgetést érdemes megemlíteni, ami kiegészítő programként támogatja a koncerteseményeket.
A másik márkaelem pedig a közönség, azaz az a személy, aki tizennégy éve megtisztel a bizalmával.
A fesztivál idejére pedig megtelik a város szíve, a központja – az utcák, az éttermek, a szállodák és a termek, koncerttermek. Tulajdonképpen ötszáz méteres körzetben található meg az összes zenei élmény és kiegészítő program, s ez ad egyfajta intimitást a Kaposfestnek.
– Milyen lesz az idei programkínálat? Milyen különlegességgel készülnek azoknak, akik augusztus 13. és 16. között ellátogatnak Kaposvárra?
– 1873-ban városi rangú településsé nyilvánították Kaposvárt, így 2023-ban ünnepli a város a fennállásának százötvenedik évfordulóját. A fesztivál pedig többek között mindennap százötven perc komolyzenével csatlakozik az emlékévhez. Ez azért is fontos, mert a város a kezdetektől a legfőbb támogatója a rendezvénynek.
A Kaposfest művészeti vezetői, Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész és Várdai István Liszt Ferenc-díjas csellóművész pedig idén is színvonalas műsortervet állított össze.
Először lép fel a fesztiválon Jack Liebeck brit–német hegedűművész, aki egyébként a Londoni Királyi Zeneakadémia tanszékvezetője. Visszatér ezenkívül Kaposvárra két korábbi vendégünk: Ella van Poucke holland csellóművész és Suzana Bartal erdélyi származású, Franciaországban élő zongoraművész. Bruno Philippe francia csellista, Leticia Moreno spanyol hegedűvirtuóz, valamint Pablo Barragán spanyol klarinétművész előadását szintén élvezhetjük az idei fesztiválon. Sőt a fellépők között köszönthetjük az idén hatvanéves Liszt Ferenc Kamarazenekart és ifj. Sárközy Lajost és zenekarát is.
– A minőségi koncertkínálat mellett mesterkurzusokat is kínál a fesztivál, vagyis intenzíven foglalkoznak az utánpótlás kinevelésével, segítésével. Igazgatóként miért fordít kiemelt figyelmet erre a szegmensre is?
– Az életemben fontos szerepe volt a tehetséggondozásnak, most pedig a művészetmenedzsmentnek is. Véleményem szerint a művészetmenedzsment nem más, mint tehetséggondozás, csak egy teljesen más dimenzióban. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a fesztiválon fiatal művészek is részt vegyenek, hiszen így a tehetséggondozásnak egy komplex formáját tudjuk alkalmazni. Az ifjú zenei tehetségek nemcsak egy gazdag szakmai tapasztalatokat adó mesterkurzuson vesznek részt, hanem jó referenciákat gyűjtenek és kapcsolatokat építenek – mindezt annak érdekében, hogy hosszú távon minél sikeresebbek legyenek a komolyzenei pályán.
Vagyis megtesszük az első lépést a fiatal zenészkollégák menedzselése érdekében, így a Kaposfestnek nemcsak a jelene, hanem a jövője is biztos. Programjainkkal kettős célunk az új közönségünk és a jövőbeli fellépőink kinevelése.
Borítókép: Pillanatkép egy Kaposfest-koncertről (Fotó: Mohai Balázs)
