Négynapos komolyzenei csemege Kaposváron

Hornyák Balázs fuvolaművésztől a menedzsment világa sem idegen terep, hiszen már harmadik éve tevékenykedik a KaposFest fesztiváligazgatójaként, így többek között az értékesítésért, a kommunikációért és a produkcióért felel. A mesterkurzusokkal tarkított nemzetközi zenei és művészeti fesztivált idén augusztus 13–16. között rendezik meg Kaposváron, melynek hátteréről és szerepéről a fesztiváligazgatót kérdeztük.

Kaposvár, 2012. augusztus 15. Vendégek beszélgetnek a kaposvári Szivárvány Kultúrpalota épülete elõtt a III. Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál nyitókoncertje után 2012. augusztus 14-én este. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György

Hornyák Balázs fesztiváligazgató Fotó: Felvegi Andrea

– A fesztivál létével és működésével kapcsolatban nagy örömömre a vezetésben igen erős a konszenzus. Jelentős együttműködő partnerünk a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota, a helyi Liszt Ferenc Zeneiskola, amely többek között támogatja azt is, hogy a próbák a zeneiskola termeiben valósuljanak meg. Kaposvár erős szakmai helyszínként tekint a fesztiválra, s külföldi modellekhez hasonlóan egy ilyen típusú kamarazenei program a közönség és a helyiek összefogásaként képes csak fennmaradni, így mára már biztossá vált, hogy

a KaposFest Magyarország egyik legnagyobb perspektívájú komolyzenei fesztiválja.

A művészeti vezetők Baráti Kristóf és Várdai István. 
A fellépők névsora és a program idén is impozáns.
– Olyan művészek látogatnak hazánkba, mint Elisabeth Leonskaja és Alexei Volodin, vagy a fiatalabb korosztályból például Jennifer Stumm. 
– Minden évben több ezer ember vesz részt a programjainkon. Napközben is szervezünk programokat, hiszen már az elmúlt években is próbáltunk nyitni a klasszikus zenéből más műfajok felé, például dzsessz- és könnyűzenei programokat is kínálunk. A fesztivál profiljához hozzátartozik a pedagógia, az oktatás-nevelés, hiszen azok művészek, akik ellátogatnak, mesterkurzusokat is tartanak. Tapasztalatból tudom, hogy egy-egy nyári kurzus vagy tábor olyan élményeket nyújt, amelyek egy életen át velünk maradnak, nem beszélve arról a szakmai tudásról, amit megoszt velünk a világ egyik legnagyszerűbb zenésze. Ezért évről évre keressük is a fia­talokat, megpróbáljuk őket bevonni a munkába, illetve koncertezési lehetőséget biztosítunk nekik. 

Ezt követően a komolyzenei szcéna feladatáról kérdeztem az igazgatót, aki leszögezte, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportcikke a komolyzene.
– Ilyenkor nemcsak a szólistákra gondolok, hanem az együttesekre is. Nagyon keresettek a magyar zenészek. S mivel ez egy nemzetközi esemény, így elérjük a nemzetközi csatornákat is, ezért feladatunk, hogy a magyar komolyzenei értékeket közvetítsük, másfelől olyan fontos küldetésünk is van, hogy azokat a magyar zenészeket, akik megvetették a lábukat külföldön, haza tudjuk hozni és bemutatni az itteni közönségnek. Ezekre a fesztiválokra éppen ezért úgy kell tekintenünk, hogy a fennmaradásuk közös ügyünk. A központi és az önkormányzati támogatás a két fő költségvetési pillér, emellé kisebb forrásokkal társulnak főként helyi érdekeltségű vállalatok. Ez itthon ugyan még nem bevett szokás, de minden magyar zenész és menedzser feladata, hogy ezt a harmadik forrást megtalálja, s gyakorlattá váljanak az ilyen természetű együttműködések. Mi szintén arra törekszünk, hogy a privát szférát is be tudjuk vonni a művészetek támogatásába, s hogy a fesztivál minél hosszabb távon fenntartható lehessen – emelte ki Hornyák Balázs a művészeti mecenatúrával kapcsolatban. 
Elmondta: közös nemzeti érdekünk, hogy a magyar kultúra és a vezető kulturális exportcikk sikeres maradjon. 

Nemzeti érdeknek tartom, hogy a magyar zenészek itthon is támogatottak legyenek ilyen projekteken keresztül, mint akár ez a fesztiválprogram – jelentette ki. A közönséget nem passzív masszaként kezeli a fesztivál, hanem igyekszik megmutatni a koncerteken kívüli életet is, azaz komplex élményt adni.

– Célunk az, hogy a közönséget mindinkább be tudjuk vonni, hogy ne csak azt az élményt kapja a színpadról, amit a művészek közvetítenek, hanem rálássanak arra is, mennyi munka van mögötte, vagyis hogy közelebb kerülhessenek az előadókhoz, a fesztiválhoz, s így a zenéhez. Például egy-egy koncert előtt beszélgetést szervezünk, nyílt próbákat, valamint a zenészhallgatók és más szakról érkező egyetemisták a szervezésben is segédkezhetnek, így marad meg az a folytonosság, amely a komolyzenei fesztivál életében elengedhetetlen.

Borítókép: Gyülekezik a közönség a tavalyi Kaposfesten (Fotó: Varga György/MTI)