– Kaposvári születésű vagyok, de már nyolc éve Budapesten élek. Az érdeklődésem mindig is többirányú volt, így nemcsak zenét, hanem nyelveket, kommunikációtudományt is tanultam egyetemen. Ezek a tudások a fesztiválszervezésben érnek össze. Itt ugyanis szükség van rá, hogy megtervezzem a költségvetést, hogy tudjam, milyen csatornákon keresztül lehet elérni a hallgatóságot, vagy hogy milyen bérletmodellt kell kidolgoznunk ahhoz, hogy a legjobban kiszolgáljuk a közönség igényeit. Határozott elképzeléssel vetettem bele magam az új feladatokba – elevenítette fel az előtanulmányait Hornyák Balázs, melyeket azóta is kamatoztat a KaposFest igazgatójaként. – Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy zenészként, tanárként, zenekari művészként és művészeti menedzserként széles rálátásom van arra, hogy egy-egy projektben mikre kell a hangsúlyt fektetni. Talán ezért is lehetséges, hogy a fesztivál képe diverz marad, hogy sokfajta programot magába tud foglalni: nemcsak koncerteket, hanem műhelymunkákat, beszélgetéseket és előadásokat is – tette hozzá.
Minden fesztivál a közönségre, a közösségre épít, ám a koronavírus-járvány az utóbbi években kihívások elé állította a szervezőket. Hornyák Balázs e zivataros időkben került a KaposFest csapatába.
Az utóbbi három évben megkaptam szinte minden problémát, ami a szervezéshez kapcsolódik. Mindaz a séma, amit a projektek lebonyolításában, a pályázati rendszerekben korábban ismertünk, felborult a járvány miatt, és meg kellett tanulni nagyon flexibilisnek és kreatívnak lenni a nehézségek kezeléséhez. Azonban ez nagyon jó iskola volt, hiszen kemény kiképzést adott, mindenre felkészített.
A nemzetközi zenei és művészeti programok célközönségéről kérdeztem a fesztiváligazgatót, aki elmondta, hogy a KaposFestnek évek óta erős bázisközönsége van.
– Magasan képzett értelmiségi réteg. Érdekes az is, hogy a Covid alatt nem volt lehetőség nemzetközi fellépőket hívni, s kevesebb külföldi közönségünk volt, ám most újra látjuk, hogy a világ minden tájáról váltottak jegyet az idei fesztiválra. Tehát a fesztivál nemcsak attól nemzetközi, hogy erős nemzetközi fellépőgárda jelenik meg, a komolyzene legnagyobb sztárjaitól a feltörekvő, pályakezdő tehetségekig, hanem azért is, mert a közönség is nemzetközi. A látogatók egyik fő oszlopa az a közönségréteg, amelyik tizenhárom éve várja, hogy jegyet vehessen és Kaposvárra utazhasson. Ugyanakkor a kaposvári közönség sem elhanyagolható – szögezte le Hornyák Balázs. Hozzátette, hogy a programok legerősebb támogatója mindig is a kaposvári önkormányzat volt.
– A fesztivál létével és működésével kapcsolatban nagy örömömre a vezetésben igen erős a konszenzus. Jelentős együttműködő partnerünk a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota, a helyi Liszt Ferenc Zeneiskola, amely többek között támogatja azt is, hogy a próbák a zeneiskola termeiben valósuljanak meg. Kaposvár erős szakmai helyszínként tekint a fesztiválra, s külföldi modellekhez hasonlóan egy ilyen típusú kamarazenei program a közönség és a helyiek összefogásaként képes csak fennmaradni, így mára már biztossá vált, hogy a KaposFest Magyarország egyik legnagyobb perspektívájú komolyzenei fesztiválja. A művészeti vezetők Baráti Kristóf és Várdai István.
A fellépők névsora és a program idén is impozáns.
– Olyan művészek látogatnak hazánkba, mint Elisabeth Leonskaja és Alexei Volodin, vagy a fiatalabb korosztályból például Jennifer Stumm.
– Minden évben több ezer ember vesz részt a programjainkon. Napközben is szervezünk programokat, hiszen már az elmúlt években is próbáltunk nyitni a klasszikus zenéből más műfajok felé, például dzsessz- és könnyűzenei programokat is kínálunk. A fesztivál profiljához hozzátartozik a pedagógia, az oktatás-nevelés, hiszen azok művészek, akik ellátogatnak, mesterkurzusokat is tartanak. Tapasztalatból tudom, hogy egy-egy nyári kurzus vagy tábor olyan élményeket nyújt, amelyek egy életen át velünk maradnak, nem beszélve arról a szakmai tudásról, amit megoszt velünk a világ egyik legnagyszerűbb zenésze. Ezért évről évre keressük is a fiatalokat, megpróbáljuk őket bevonni a munkába, illetve koncertezési lehetőséget biztosítunk nekik.
Ezt követően a komolyzenei szcéna feladatáról kérdeztem az igazgatót, aki leszögezte, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportcikke a komolyzene.
– Ilyenkor nemcsak a szólistákra gondolok, hanem az együttesekre is. Nagyon keresettek a magyar zenészek. S mivel ez egy nemzetközi esemény, így elérjük a nemzetközi csatornákat is, ezért feladatunk, hogy a magyar komolyzenei értékeket közvetítsük, másfelől olyan fontos küldetésünk is van, hogy azokat a magyar zenészeket, akik megvetették a lábukat külföldön, haza tudjuk hozni és bemutatni az itteni közönségnek. Ezekre a fesztiválokra éppen ezért úgy kell tekintenünk, hogy a fennmaradásuk közös ügyünk. A központi és az önkormányzati támogatás a két fő költségvetési pillér, emellé kisebb forrásokkal társulnak főként helyi érdekeltségű vállalatok. Ez itthon ugyan még nem bevett szokás, de minden magyar zenész és menedzser feladata, hogy ezt a harmadik forrást megtalálja, s gyakorlattá váljanak az ilyen természetű együttműködések. Mi szintén arra törekszünk, hogy a privát szférát is be tudjuk vonni a művészetek támogatásába, s hogy a fesztivál minél hosszabb távon fenntartható lehessen – emelte ki Hornyák Balázs a művészeti mecenatúrával kapcsolatban.
Elmondta: közös nemzeti érdekünk, hogy a magyar kultúra és a vezető kulturális exportcikk sikeres maradjon. Nemzeti érdeknek tartom, hogy a magyar zenészek itthon is támogatottak legyenek ilyen projekteken keresztül, mint akár ez a fesztiválprogram – jelentette ki. A közönséget nem passzív masszaként kezeli a fesztivál, hanem igyekszik megmutatni a koncerteken kívüli életet is, azaz komplex élményt adni.
– Célunk az, hogy a közönséget mindinkább be tudjuk vonni, hogy ne csak azt az élményt kapja a színpadról, amit a művészek közvetítenek, hanem rálássanak arra is, mennyi munka van mögötte, vagyis hogy közelebb kerülhessenek az előadókhoz, a fesztiválhoz, s így a zenéhez. Például egy-egy koncert előtt beszélgetést szervezünk, nyílt próbákat, valamint a zenészhallgatók és más szakról érkező egyetemisták a szervezésben is segédkezhetnek, így marad meg az a folytonosság, amely a komolyzenei fesztivál életében elengedhetetlen.
Borítókép: Gyülekezik a közönség a tavalyi Kaposfesten (Fotó: Varga György/MTI)
