Az első magyar dal napját követően, 2008-ban jutott eszébe Rostás Mihálynak, hogy jó lenne megszervezni a cigány dal napját.
– Most jött el az ideje, és mindjárt három helyszínen lesznek koncertek – mondta a gitáros, zenekarvezető, aki fő helyszínként a Kobuci kertet említette, ahol este héttől fellép Bangó Margit, a Kanizsa Csillagai, a Romengo, vendégeivel, Szinetár Dórával, illetve az est háziasszonyával, Fekete Borival és Roby Lakatossal, valamint meglepetéssel is szolgálnak.
Nagyecseden a Karaván Família, az Amaro Trajo, a Nagyecsedi Gyöngyszemek Tánccsoporttal áll majd színpadra, míg Vaján a Ham Ko-Ham zenekar és a Harmonia Folk Band várja a népzene kedvelőit. Természetesen mindhárom helyszínen ingyenesek lesznek a programok.
Arról, miért az augusztus 8-i dátum mellett döntöttek, Rostás Mihály elárulta: szerették volna olyan cigány személyhez kötni a cigány dal napját, akinek a születésnapja méltó az eseményhez. Ezért tették le a voksukat Esma Redzepova észak-macedón énekes mellett. A világhírű művész 2016-ban hunyt el, csaknem fél évszázados karrierje végén, s az egyik első előadó volt, aki cigány nyelven énekelt.
Rostás Mihály júniusban rákeresett a születésnapjára.
– Akkor szembesültünk azzal, hogy szűk két hónapunk maradt a szervezésre, mégis az idén mellett döntöttünk, nem akartuk jövőre halasztani – magyarázta a muzsikus, megjegyezve: így esett, hogy sok meghívott fellépőnek már foglalt volt a dátum. Azért nem magyar művészt választottak, mivel szeretnék nemzetközi eseménnyé terebélyesíteni a cigány dal napját. A Nemzetközi Cigány Zenei Hálózattal már dolgoznak is az ügy érdekében.
– Az idei Womexen igyekszem megtalálni ehhez a partnereket – ígérte Rostás Mihály Mazsi.
Azt tudjuk, hogy a magyar népzenekutatók összegyűjtötték, ezzel megőrizték a századokkal előbbi paraszti zenét, amelynek XX. századi éltetői az erdélyi cigányzenészek voltak, ám arról kevés az információnk, hogy az efféle gyűjtéssel, rendszerezéssel, amivel a Hagyományok Háza bír, miként állnak más országok?
Rostás Mihály számos olyan külföldi zenekart ismer, amelyik a tradicionális cigányzene megőrzésén dolgozik.
– Mivel a cigányzene befogadó, így abban megjelenik az anyaország muzsikája – magyarázta. – A cigányzene jóval sokszínűbb annál, amit a nagyközönség ismer. Magyarországon az éttermi muzsika mellett az oláh cigány folklóron át, a beás dalokig terjed a kínálat. A beások vannak a legkevesebben, ellenben ők még beszélik a nyelvet, beásul énekelnek.
Ennek tükrében állították össze a fellépők névsorát a Kobuci kertben.
Rostás Mihály úgy véli, Magyarországon megfelelő helyen lenne a Nemzetközi Cigány Zenei Hálózat központja, akkor a lehető legszélesebb körrel ismertethetnék meg muzsikájukat. Erre törekedtek eddig is, most érkeztek haza Görögországból a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok zenekarral, a Kavalában rendezett világzenei fesztiválról.
– Alig hogy megjöttünk, máris felléptünk a második SZÉF fesztiválon Szécsiszigeten – tette hozzá Rostás Mihály Mazsi.
Borítókép: Rostás Mihály Mazsi (Fotó: Teknős Miklós)
