A rendkívüli misszió előtt tiszteleg a Hagyományok Házában megálmodott Romani Design Fashion Art – Aktivizmussal a tradíciókért című tárlat, amelyben felvonulnak a hagyományos roma motívum- és formakincsek, saját tervezésű, kortárs designtermékek, valamint a divatház által megfogalmazott üzenetek. Czingel Szilvia, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum igazgatója, miközben körbekísért az intézmény Halmos Béla-termében, elmesélte, hogy a divattervezőknek oláh cigány, erdélyi és mátészalkai gyökereik is vannak.
Varga Erika és Elena ebből a sokszínű kultúrából egy közvetítő nyelvet találtak ki a divat segítségével. Ezen keresztül kommunikálnak a többségi társadalommal, mert szeretnék azt, hogy a roma kultúrának pozitív kicsengése legyen
− hangsúlyozta Czingel Szilvia, aki kurátorként vett részt a műtárgyszámba menő darabok összeválogatásában. – A tervezőpárosnak sokdarabos eredeti cigányviselet-kollekciója van, ebből érkeztek nagyon szép, tarka, kasmír rakott szoknyák, illetve két színpompás cigány kötény is, amit katrincának hívnak, de itt van a két hölgy édesanyjának eredeti öltözéke is. Tehát a kiállítás a hagyománnyal indul, aztán áttérünk a Romani darabjaira, amelyek vastagon átitatódtak a roma kultúra vizuális kódjaival. 2010 óta kilenc kollekciójuk jött ki, ezekből hozunk egy-egy szettet és kiegészítőket. A tárlat másik részében pedig kifejezetten erre az alkalomra varrt, úgynevezett üzenetbabák kaptak helyet. Ezeknek nemcsak az anyaga és a formája izgalmas, hanem a rájuk tett szövegek is, amelyek a kreátorok hitvallását prezentálják.
A rögtönzött tárlatvezetéshez csatlakozott Varga Erika is.
Számomra a divat ugyanaz, mint írónak a szavak, festőnek a színek. A ruháimon keresztül tudom megfogalmazni önmagam és megteremteni azt a világot, amelyben szívesen élek. Az, hogy a vevőink által hordható műtárgyaknak nevezett kelméket készítünk, annak az igényességnek és szerelemnek köszönhető, ahogyan a tervezéshez állunk a húgommal, Elenával. Mélyen bennünk élnek a családi gyökereink, kultúránk, amelyet szeretnénk átültetni a kortárs, mindenki által érthető nézőpontba
– mesélte.
Ahogy térültünk-fordultunk a pompás ruhaköltemények között a teremben, a divattervező rámutatott: kezdetektől fogva az volt a legnagyobb kihívás, miként lehet valami nagyon hagyományos, úgymond avítt dolgot annyira vonzóvá tenni, hogy ahhoz szívesen nyúljanak az emberek.
– Egyfajta művészi szemlélet, rátekintés vegyül nálunk a kézművestudással, valamint a modern, gépi technológiákkal. Ezek segítségével tudjuk megvalósítani a megálmodott vízióinkat. A kezdetektől fontos volt például a fenntarthatóság. Nagymamámnak az volt a szemlélete, hogy mindent meg lehet oldani, a körülöttünk lévő dolgokat pedig újra lehet hasznosítani. Így a szabászati munkafolyamatok során keletkező textilhulladékot több szerepkörben használjuk. A nagyobb darabokból Elena egyedi táskamintái, a kisebbekből az én „fülchideáim” készülnek. Az ikonikus ékszer nevét Lackfi János költő adta a fülbevaló orchideavirágokat formáló alakja miatt.
Az október végéig megtekinthető kiállításban a ruha és kiegészítő költeményekről megannyi kedves arc pillant vissza, ugyanis a család női ikonjait megszemélyesítő nagymama és az édesanya archív fotóit a kollekcióikba is beépítették.
A meghatározó női figurákat elsőként a Rebel Spirit, aztán a Gypsy Madonna motívumokban dolgozták fel, majd ezeket továbbgondolva és kiteljesítve a Romani Madonna kollekcióban mutatták be. – Mi nagyon intenzív családi életet éltünk, sokat voltunk együtt az öregjeinkkel, felmenőinkkel, és ezek az élmények elevenen bennünk élnek. Szeretnénk továbbvinni a tradicionális és családi értékeinket, mert hiszünk abban, hogy így tudnak továbbélni velünk, a mi életünkben – fogalmazott a büszke designer.
Borítókép: Különleges elemei a kiállításnak az alkalomra készített üzenetbabák (Fotó: Kurucz Árpád)
