Csillag Péterrel a Nemzeti Sport újságírója, a Hátsó füves projekt főszervezője megkeresésünkre elmondta, hogy nagy öröm számára, hogy számos magyarországi helyszín után és néhány héttel a székelyudvarhelyi bemutatót követően immáron Kolozsváron is látható vált a kiállítás. A bemutatott fényképfelvételek a Kárpát-medencei falusi labdarúgásának egy-egy jellemző pillanatát idézik meg.
Emlékeztetett arra, hogy az anyaggyűjtés 2015-ben indult meg a Nemzeti Sportban azzal a céllal, hogy a falvak futballkultúráját, társadalmi hátterét bemutassák.
Azóta több mint 250 magyarországi és határon túli település „labdarúgó tablóját” készítették el, ahol a helyi, jellegzetes pillanatokat igyekeztek megörökíteni írásban, képen és mozgóképen.
Az elmúlt évek törzsanyagát a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum fogadta be, ahol önálló kiállítás is nyílt a Hátsó füves gyűjtéseiből.
Hátsó füves Kolozsváron
Csillag Péter kiemelte, hogy a mostani fotókiállításon az elmúlt nyolc év képeiből látható válogatás. Tíz kiváló fotóriporter – Balogh László, Földi Imre, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Reviczky Zsolt, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi, Veres Viktor – felvételei tekinthetőek meg Kolozsváron.
Az újságíró elmondta, hogy eddig sem korlátozódott a figyelmük csupán az anyaországra. A Nemzeti Sport fotórovat-vezetőjével, Szabó Miklóssal idén tavasszal számos székelyföldi településre ellátogattak, hogy megismerhessék az ottani labdarúgást alulnézetből, kiegészítve a Mirkó Istvánnal, a Magyar Nemzet fotóriporterével végzett 2019-es erdélyi terepmunkát.
Az, hogy ma mit jelent az erdélyi labdarúgás, illetve, hogy hogyan jelenik meg a magyarság identitása, az nagyban függ a földrajzi helyzettől. Székelyföldön, ahol jellemzően többségben magyarlakta településeknek a csapatai játszanak egymással, a labdarúgás identitásőrző szerepe könnyen tetten érhető.
Megtudjuk, hogy Székelyföldön még ma is önszerveződő szellemben zajlanak a körzeti bajnokság mérkőzései, kis helyi csapatok között, akik maguk gondozzák, vonalazzák a pályájukat. Van, aki a kispadot ácsolja, más az öltözők karbantartásában segédkezik, ki-ki a maga tudása szerint tesz hozzá valamit a közös sikerekhez.
– Ennek a természetességnek megvan a romantikája. Ez az önszerveződés és tenni akarás erény és érték. Sajnos ez az odaadás sok helyen Magyarországon már kiveszett – teszi hozzá az újságíró.
Megtudjuk, hogy ha az erdélyi szórványmagyarság vidékén esetenként a mérkőzés felszínre hoz is etnikai ellentéteket, a futball nyelve univerzális.
A pályán a szabályok mindenkire egységesen vonatkoznak, a meccs utáni kézszorítás nem maradhat el.
A fotókiállítás ezt a többletet, a helyi értékekre épülő futballkultúrát mutatja be, a falusi derbik hangulatával. A Hátsó füves – barangolás a magyar futball rejtett tájain című fotókiállítás a következő napokban Kolozsváron a magyar labdarúgás ismeretlen vidékére csábítja a labdarúgás szerelmeseit. A fotótárlat megtekinthető a kolozsvári Szabók bástyájában augusztus 27-ig.
Borítókép: Labdarúgók a füzéri vár előtt (Fotó: A Hátsó füves hivatalos Facebook-oldala)
