Szinte nem is éreztük a rekkenő hőséget az árnyas lombok között, ahogy Forrai Marcsi, a fesztivál főszervezői csapatának koordinátora kíséretében lépdeltünk a virágos, színes leplekkel, természetes anyagokkal díszített helyszínek között. Mindenütt pihenő, beszélgető, előadáson jegyzetelő vagy békésen tevékenykedő emberekkel találkoztunk. Itt az együttlét a lelassulásról, a természethez való visszatérésről szól. Első pillanatban, a színeket és a viseleteket látva úgy éreztük, hogy visszarepültünk a hatvanas évek hippimozgalmainak „virággyermekei” közé. Azonban, mint megtudtuk, itt a résztvevők nem a szabadosságnak hódolnak, hanem szeretnék elsajátítani a vidéki élethez szükséges tudást, ahol a mindennapi rohanást felcserélhetik egy békésebb élettel.
A Gyüttment találkozó programjai
Mint a szervezők hirdetik: a fesztivál programjai minden évben valós alternatívát kínálnak azoknak, akik szeretnének kilépni a mókuskerékből, és egy élhetőbb, fenntarthatóbb, ökotudatosabb életformába vágnának bele. Nemcsak tudás- és tapasztalatmegosztás zajlik itt, hanem kapcsolódás is, új együttműködések, új barátságok, új hálózatok születnek.
A rendezvény négy napja alatt csaknem százötven program közül választhatunk. Tematikus udvarokban tanulhatunk például a természettel együttműködő gazdálkodásról, a természetes építkezésről és a közösségfejlesztésről. Megtanulhatjuk például a kovácsolás, a kaszálás, a vályogozás, a kenyérsütés fortélyait is. Emellett kézművesek termékeiből lehet válogatni, és a környékbeli termelők szezonális alapanyagaiból készült finom ételeket és italokat is fogyaszthatnak a látogatók.
A rendezvény családbarát, nagyon szívesen látják a gyermekeket is. Nekik külön teret hoztak létre, ahol a kicsik szabadon játszhatnak, különböző foglalkozásokon vehetnek részt. A szülőknek pedig a gyermekvállalásról és -nevelésről szóló előadásokat tartanak. A vidéken újrakezdéshez kapcsolódó számtalan előadásban, programban egyesületek, alapítványok, közösségek mutatkoznak be, de egyéni utak, választások és azok eredményei is megismerhetők. Elismert szakemberek tartanak előadást, beszélgetést és gyakorlati foglalkozásokat. Este pedig koncerteken, táncházban szórakozhatnak a résztvevők.
Miközben a helyszínekkel ismerkedtünk, Forrai Marcsi elmesélte, hogy a Gyüttment vándorfesztiválként indult. Korábban olyan természetvédelmi területeken tartották meg, mint Csobánkapuszta, Oszkó, Zebegény vagy a Sötétvölgy. Ezeken a helyszíneken minden alkalommal felépítették a tűzhelyet, a zuhanyzókat, majd az esemény után mindezt el kellett bontaniuk.
Ez rengeteg energiát emésztett fel, ezért szerettünk volna egy olyan közösség élőhelyén letelepedni, ahol szabadon építkezhetünk, és hozzájárulunk a környék fejlődéséhez. Így esett a választás három éve Magfalvára
– mondta a szervező. A találkozónak helyet adó Magfalva 2007 óta létezik, a tavalyelőtt elhunyt Géczy Gábor fizikus alapította, és felesége, Géczy Margit népi kézműves viszi tovább a hagyományt. Magfalván mindent ők alakítottak ki, maguk tervezték és építették az épületeket, ahol élnek és gazdálkodnak. A család birtokán épült ki a találkozó helyszíne. Egy előzetes táborban önkéntesek kaszálták le a füvet, szedték össze a gallyakat az akácosban, építették ki a vízellátást, a konyhát és a sátorhelyeket.
Az étkezést közösen oldják meg, mindenki választhat egy húsos és egy vegán étel között. Mi is kóstoltuk a finom paprikás krumplit, ami ezen a napon az ebéd volt. Saját tányérunkkal álltunk a pult előtt, ugyanis itt nincsenek egyszer használatos poharak, tányérok, így nem keletkezik szemét, mert a rendezvény nulla hulladék szemléletű.
Az idei Gyüttment találkozó mottója: „Bőség a szűkösségben”. Abban hisznek, hogy az utóbbi időben tapasztalt számos válság közepette éppen ideje felfedeznünk, milyen bőség vesz minket körül a természetben és az emberi kapcsolatainkban. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy ha nem csak a vagyoni helyzetünket, pénzügyi tőkénket tekintjük erőforrásnak, jelentősen növelhetjük ellenálló képességünket az eljövendő kihívásokkal szemben.
Tóth Miklós, a találkozó kommunikációs vezetője elmondta, hogy idei programkínálatukat Ethan Roland permakultúra-tervező és -oktató Nyolc tőke nevű modelljére alapozzák. Ennek az a lényege, hogy a pénzügyi, vagyoni felhalmozás mellett még hét típusú tőkével rendelkezünk: tárgyi, szellemi, spirituális, tapasztalati, élő (vagy természeti), társas és kulturális. A tőke értelmezésének kitágításával, új keretrendszerbe emelésével szűkös erőforrásainkból a bőség új perspektívájára lelhetünk. Bár az egyes tőketípusok eltérő mennyiségben állnak rendelkezésünkre, a közöttük lévő áramoltatással erősíthetjük a gyengébb tőkeelemeket, így leszünk sokkal ellenállóbbak, erősebbek, életképesebbek.
