Máig él a kommunizmus által festett hamis kép az arisztokráciáról

A történelmi magyar családok felkutatása több szempontból sötétben tapogatózásnak bizonyult, amikor Gudenus János József genealógus még évtizedekkel ezelőtt belevágott ebbe a munkába. Részben az ő elmélyült kutatása nyomán idén már hatodszor szervezték meg Budapesten a történelmi magyar családok emléknapját. A Gróf Széchenyi Család Alapítvány vezetőjét, Széchenyi Tímeát és Gudenus János Józsefet is megkérdeztük a találkozó küldetéséről, létjogosultságáról.

Széchenyi Tímea a Történelmi Magyar Családok Emléknapján. Forrás: szechenyicsalad.hu

Az előző rendszer deklasszált elemeinek kutatását csak igazán elszánt vállalkozó szellem vihette sikerre, hiszen „a múltat végképp eltörölni elv” miatt a magyar arisztokrata családok jó része külföldre menekült. 

A kommunizmus éveiben kezdte kutatni az arisztokráciát. Fotó: Erdélyi Napló

Az osztályidegennek tartott arisztokrácia négyötöde távozott nyugati országokba 1945 után a különböző emigrációs hullámokkal,

így amikor Gudenus János József a saját gyökereinek és az egész magyar arisztokráciának a megkeresését elkezdte, Andrássy-, Apponyi- és Cziráky- leszármazottakkal aligha találkozott. Ha voltak is ilyen nevűek, többnyire névazonosságról volt csupán szó. A második világháborút követően, a történeti segédtudományokat, így elsősorban a genealógiát és a heraldikát, 

„fasiszta áltudománynak” minősítették, és azok művelése a következő évtizedekben szinte lehetetlenné vált. 

A kommunizmus idején az íróasztalnak dolgoztak a családkutatók 

 

A hetvenes években már megjelent a Genealógiai Tájékoztató első, 1970-es évfolyama, amiben a szerző, Gudenus János József kifejti, hogy 

családtörténeti gyűjteményem rendszerezésén túl a kötet célja az, hogy munkája híven szolgálja a nemzetet, illetve segítse a családi kapcsolatok ápolását és széles körű kiszélesítését.

A Magyar Nemzetnek Gudenus János József elmondta, hogy akkoriban látszólag az „íróasztalnak” dolgoztak, 

szinte nem volt semmi remény arra, hogy gyűjtésüket bárhol és bármikor publikálják. 

A nyolcvanas évek közepe ebben is némi változást jelentett: a Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztálya megbízásából dr. Szentirmay László újságíróval, a Magyar Rádió munkatársával elkezdték kutatni a magyarországi történelmi arisztokrácia 1945 utáni sorsát. Ennek a kutatásnak első összegzése a Valóság című folyóirat 1987. májusi számában jelent meg, majd ezt követte az 1989 karácsonyára kiadott Összetört címerek. A negyvenezres példányszámban terjesztett kötet nagy sikert aratott. Olyannyira, hogy 

a kárpótlások kifizetésekor elég volt a kötetet bemutatni, hogy beazonosítsa a hivatal a nemesi, főnemesi, államosított vagyona után kárpótlást igénylő család leszármazottját. 

A rendszerváltozást követően Gudenus címlistája alapján szervezték meg először a nemesi családok találkozóját Budapesten. Ez az alkalom sikeres volt, ötven család jött el, bár éppen a csekély kárpótlások miatt nagyon sokan sértettségből nem tartották fontosnak, hogy részt vegyenek rajta.
Néhány éve a Gróf Széchényi Család Alapítvány kezdeményezte az összejöveteleket, így idén már hatodik alkalommal rendezték meg múlt héten a történelmi magyar családok emléknapját Budapesten.

Ismét találkoztak a történelmi családok leszármazottai. Forrás: Széchenyi Tímea

 Az együttléten Gudenus János József tartott előadást, aki rendületlenül hisz abban, hogy a családtörténeti munkák nemcsak 

identitásmegőrzők, hanem identitásteremtők is.

− Nem a távoli múlt családjaival foglalkoztam, hanem az akkor még élőkkel. Így a tevékenységem olyan társadalomépítő célokat szolgált, hogy a magyar nemesség újra egymásra találjon – fogalmazott előadásában.
Hangsúlyozta, hogy mivel 

az emberek fejét negyven év alatt alaposan átmosták, szükségesnek tartották, hogy megváltoztassák azt a hamis képet, amely az egykori uralkodó osztályok megítélésében a közvéleményben kialakult. 

Az akkori politika kizsákmányoló, hülye grófoknak titulálta őket, gúny tárgyai voltak és rájuk varrták azt, hogy ők a történelem tragikus eseményeinek felelősei: világháborúk, Tanácsköztársaság, Trianon és minden társadalmi problémának az okozói.

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány vezetője szerint máig ott van ez a pejoratív kép a köztudatban. 

Az emléknap erkölcsi jóváírás is. Sokan jönnek vissza az országba az elszakadtak közül, és a találkozókkal egyre inkább erősödik a szövetség.

– Mi a magyar társadalomnak szeretnénk közösséget kovácsolni, akkor, amikor erre a leginkább szükség van. A történelmi magyar családok összefogásáért, a családok kezdeményezésére hoztuk létre a nemzetközi szövetséget. Fontos, hogy tudjanak rólunk és minden család meg tudja mutatni, hogy a magyar nemzet valós történelméhez mivel tud hozzájárulni – mondta a Magyar Nemzetnek Széchenyi Tímea. 

A Magyar Családtörténeti Adattár és a Magyar Főnemesi Adattárban ma bárki megtalálhatja azokat a nemesi, főnemesi rokoni szálakat, amelyek hiteles képet festenek a magyar nemességről, mintegy 135 ezer személy családi kapcsolatait tárva fel.

Borítókép: Történelmi családok emléknapja (Forrás: Széchenyi Tímea)