Petőfi hatása a türk festményeken + videó

A Petőfi 200 programsorozatban azerbajdzsáni, kazah, kirgiz, török, türkmén és üzbég festőművészek érkeztek Lakitelekre, ahol egyhetes képzőművészeti alkotótáborban vesznek részt. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a parlamenti irodájában tartott sajtótájékoztatót, amelyen részt vettek a művészek, Sultan Rajev, a Türk Soy főtitkára és Goretity József irodalomtörténész is.

Sultan Rajev türkmén származású író, újságíró, a Türk Soy főtitkára (Fotó: Teknős Miklós) Fotó: Teknős Miklós Forrás: Teknős Miklós/MN

Lezsák Sándor az alkotótáborba érkezett művészek egy csoportjával. Fotó: Teknős Miklós

Sultan Rajev: Kárhozat című regénye

Idén jelent meg Rajev Kárhozat című regénye magyarul, melyet Goretity József irodalomtörténész fordított, aki bemutatta a kötetet a sajtó képviselőinek. – Különleges, megrázó és felejthetetlen olvasmány – mondta az irodalomtörténész. Először a cselekményből adott ízelítőt: egy elmegyógyintézetből megszökik hét páciens, vezetőjük az Imperátor. Együtt indulnak a Szentföldre, ahol megszabadulhatnak minden földi bűnüktől, ahol örök boldogság vár rájuk. A sztyeppén, a végtelen homoksivatagon át vezeti őket az Imperátor, aki valójában azt sem tudja, létezik-e a Szentföld és hol van. A vándorlás során megismerkedhetünk a szökevények életével, akik valós vagy kitalált történelmi neveket viselnek. Köztük van például Dzsigisz kán, Nagy Sándor, Kleopátra. A lélekvándorlás révén az elmebeteg hősök egyúttal neves elődeik sorsát is megélik. Vajon a mű egzisztenciális parabola a jó és a rossz választásának lehetőségéről? Apokaliptikus látomás a Teremtőtől elszakadt, modern ember metafizikai büntetéséről és a világpusztulásról? A zsidó–keresztény kultúra, az iszlám, a keleti vallások, a sámánizmus elemeit töredékesen felvonultató sajátos magánmitológia? Mint mondta, bárminek is gondoljuk, 

a Kárhozat egy meghökkentő hasonlatokkal, bizarr metaforákkal, helyenként vaskos szókimondással teli, különleges szépirodalmi alkotás.

A regény az ismétléseivel, a balladai homályával közel áll a szájhagyomány útján terjedő közép-ázsiai népköltészeti hagyományokhoz is. Goretity József hangsúlyozta, hogy ennek visszaadása volt talán a legnehezebb a fordításban.

Borítókép: Sultan Rajev dedikálja regényét (Fotó:Teknős Miklós)