„Az értelmiség érdeklődik a határon túli magyar kultúra iránt”

Irodalomtörténészek, írók és költők vesznek részt minden évben a Határtalan magyar irodalom konferencián, Badacsonytomajon. A konferenciára az anyaországból, a Kárpát-medence különböző régióiból és a nyugati diaszpórából érkeznek, elhangzott előadásaik anyagát a Magyar Napló Kiadó jelenteti meg. Idén ötödik alkalommal találkoztak a rendezvényen, amelyet A felvilágosodás, a reformkor és a romantika a nemzet irodalmi tudatában címmel rendeztek meg.

Megkezdődött a Határtalan Magyar Irodalom konferencia Badacsonytomajon Fotó: Katona Tibor

Kiemelt figyelmet fordítottak Kölcsey Ferenc Hymnusának, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200., valamint Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulójára. Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó irodalmi konferenciáját a badacsonytomaji Egry József Művelődési Házban tartották. Falán a konferencián megnyílt kiállítás képei, amelyeket Jankovics Marcell a Madách Imre műve, Az ember tragédiája alapján készült filmjéhez használt fel. 

 A Határtalan magyar irodalom konferencia ötletadója, Pusztay János nyelvészprofesszor a résztvevőkkel. Fotó: MTI/Katona Tibor

Az irodalom a konferencia témája

A négynapos konferenciát Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó nyitotta meg szerdán, csütörtökön pedig Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. A konferencia ötletadója, a rendezvény házigazdája és szervezője Pusztay János nyelvészprofesszor. Beszélgetésünk alkalmával felidézte, hogy az első Határtalan Magyar Irodalom konferenciát 2019-ben tartották az egyetemes magyarság irodalmáról, nyelvéről, kulturális és lélektani állapotairól. Mint mondta, azzal az elhatározással szervezték meg a rendezvényt, hogy terepet adjon a magyar irodalmi hagyományok ápolásának, mivel az irodalom háttérbe szorult az anyanyelvi kérdésekkel szemben az egykori anyanyelvi konferencia programjában. A 2020-as, badacsonyi rendezvény megvalósítását a világjárvány meggátolta, de az esemény virtuális létrehozását és ennek dokumentálását nem tudta megakadályozni. A második témához, a trianoni békediktátumhoz kapcsolódó előadások számos, a konferencián megszólalni kívánó, határokon inneni és túli magyar író, költő, műfordító, nyelvész, irodalom- és kultúratörténész, néprajzkutató fejében megszülettek, ezeket rögzítették később a kötetben.  

Azóta minden évben meg tudják tartani a konferenciát, amelyre idén negyven résztvevő érkezett. Majd rátért a mostani konferencia szekcióinak ismertetésére, amelyek az idei jubileumi évfordulók alapján álltak össze. Az előadók Kölcsey Ferenc Hymnusának, Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200., valamint Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából foglalkoztak a költőkkel és műveikkel, illetve ezek idegen nyelvű fordításaival, de más témakörökről is tartottak előadást.

Irodalomtörténeti pillanatok

A szünetekben, a közös étkezések alkalmával további érdekes beszélgetések hangzottak el irodalomról, költőkről, írókról, közösen átélt irodalomtörténeti pillanatokról. Az egyik vacsora előtt arról beszélgettünk Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költővel, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetőjével, miért jön szívesen erre a konferenciára. – Nagyon örülök, hogy a magyar értelmiség jelentős része érdeklődik a határon túli magyar kultúra iránt, az Anyanyelvápolók Egyesülete bevonásával pedig tudományos jellege is van a konferenciának. Egyetemi tanárok mondják el egy-egy kérdéskörben a véleményüket – emelte ki a költő. – Jó itt, jó az együttgondolkodás, jólesnek a beszélgetések. Ez azt jelenti, hogy a magyar közösségek összetartanak. Nagy problémák vannak mindenütt, de bízunk benne, hogy eljön majd az az idő, amikor jobb lesz. Irodalommal foglalkozni kell. Az Együtt című kárpátaljai folyóiratot több mint húsz éve szerkesztem, a háború ellenére is eddig hiánytalanul megjelent. Sajnos az utóbbi két évben a lapszámok a háborúról szólnak – tette hozzá. 

Márkus Béla Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője is elmondta a konferenciával kapcsolatos gondolatait. – A nemzetiségi magyarságnak minden olyan gondja felmerül itt, ami a művészeten és kultúrán túl a mindennapi megélhetéssel és a jövővel, a megmaradással kapcsolatos – mutatott rá az irodalmár. – A beszélgetés aztán tovább folytatódott az asztalnál, ahogy mindennap, szeretettel, humorral emlékezve a közösen megélt évekre, elhunyt barátokkal, pályatársakkal közös élményekre.

A konferencia résztvevői Fotó: Muzsnay Árpád

Borítókép: Kiállítás nyílt Jankovics Marcell és Az ember tragédiája címmel (Fotó: MTI/Katona Tibor)