Balatoni értéktár: kevésbé ismert történetek a magyar tengerről

A kaposvári származású történész, Kovács Emőke a kötetében kevésbé ismert tavi történeteket mutat be, amelyek elvezetik az olvasót a keszthelyi Festeticsek, a Balatonról író, verselő művészek világába, és betekintést nyújtanak a Balaton térségét érintő történeti folyamatokba is – olvasható a Sonline.hu oldalon.

Zamárdi, 2023. augusztus 24. Fiatalok a Strand Fesztiválon Zamárdiban 2023. augusztus 24-én. A fesztivált augusztus 23. és 26. között rendezik meg a Balaton-parti településen. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

– Több balatoni kötetem jelent meg az elmúlt években, amelyekben XIX–XX. századi történeteket dolgoztam fel, a mostani könyvemben azonban mélyebbre ástam olyan szereplőkkel, akikről sokan nem tudják, milyen balatoni életmű áll mögöttük – mondta el a volt kaposvári történész. A szerző a legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy előadásai, könyvei és írásai segítségével megismertesse a nagyközönséggel – különösen a fiatalokkal – a történelem és a kulturális értékek sokszínűségét, lényegét és fontosságát.

A Balatoni értéktár szerzője, Kovács Emőke történész. Fotó: Németh András Péter

Felidézte Roboz Istvánt, aki a Somogy folyóirat megalapítása mellett a Balaton-kultuszt építette a XIX. század második felében.

Országos lapokban közölt tudósításokat, és sok aktuális problémára hívta fel a figyelmet. Pados János, az 1848 után börtönre ítélt pap Badacsonyban lelt menedékre, és a verseiben a tó szépségét mutatja be, majd orvosdoktorként tevékenykedett. Thanhoffer Lajos nemzetközi hírű orvos Siófokon épített nyaralót, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ne külföldön, hanem a Balatonon nyaraljanak a magyar turisták.

Festetics Julianna alakja is megjelenik a kötetben, aki megalapozta Keszthely kulturális értékét, hagyományát.

A Balatont először átúszó nőről, Belházy Bimbiről is olvashatunk, aki Balatonfüred és Siófok között szelte a habokat tizennégy kilométeren át 1925-ben. A Balatonszepezden élő Becker Bébi botrányhős sem maradt ki a kötetből, akiről erotikus képek is megjelentek.

A kötet a Balaton térségét érintő történeti folyamatokba is betekintést nyújt.

 – A trianoni békediktátumot követően felértékelődött a Balaton, és megindultak az infrastrukturális fejlesztések. Ezt bontotta meg az 1945 utáni államosítás, de erről van a legkevesebb forrásunk, mert az iratokat megsemmisítették – emelte ki Kovács Emőke. – Meg kell említeni, hogy már a két világháború között szerveztek programokat, a fővárosból vonatjáratok indultak a bornapokra, a téli időszakban jégnapokat szerveztek. A nyarakat Fonyódligeten töltöttem, most Siófokon élek a családommal, a Balaton az elmúlt évtizedek alatt a szenvedélyemmé vált.

Borítókép: A magyar tenger (Fotó:Vasvári Tamás)