1. Cseh Tamás: Corvin köziek
Corvin-közben összegyűltek rég a nagyfiúk,
s fegyvert fogtak egy-kétszázan, nem volt más kiút.
A Cseh Tamás–Bereményi Géza páros szokásához hűen a személyes nosztalgia bensőséges hangján kívánta elbeszélni a magyar történelem egyik sorsfordító eseményét. Zenei mikrotörténet ez a forradalom kovászairól, mindazokról, akiket csak úgy nevezünk: a Corvin köziek. A dal 1990-ben, 1956 történelmi, politikai és közéleti újraértékelésének kellős közepén készült el. Kiváló útmutató a mai generációk számára is, hogy megtudják, „ők voltak” azok.
2. Lezsák Sándor: Misi, a puska és a lódenkabát
Apám mérges volt, mert puskát láttunk,
igazit, hallgassunk erről, mert baj éri a Lezsák Misit.
Hasonló személyes események sorát idézi fel Lezsák Sándor Misi, a puska és a lódenkabát című versében, amelyet 2016-ban az Énekmondó Együttes alkotott dallá. Sajnos online változatban nem elérhető, de az ebből készült zeneszám a „Száz évre dall” című CD-n hallható. Versolvasó, dalhallgató Lezsák Sándor szövegéből megérthet valamit nemcsak az 1956-os véráztatta szabadságharc eseményeiből, hanem az utána megkezdődő azon találkozásokból, amikor a nyugatra disszidált magyarok új ajtókat mutattak az itthon maradottaknak. Azokról a kettétört életutakról, amelyek közel kétszázezer család osztályrészévé lettek 1956 után.
3. Beatrice: Corvin-köz
A Kárpátok bércei közt besütött a nap,
aki magyar, az most velünk tart.
A tavaszi szél vizet áraszt dallamát felhasználva megírt dal a lírai hangvételtől eljut a kemény rockig. A váltás olyan hirtelen és drámaian történik meg, ahogy 1956-ban a békés tüntetés is pillanatok alatt fordult át élet-halál harccá. Az örökös ellentmondás meghatározta annak 1989 előtti, nyíltan fel nem vállalható fogalmi keretét. Ez a kettősség, ellentmondás meghatározta magát a forradalmat is. „Gyilkosok és árulók”, és Magyarország, amely egyszerre a „szabadság hazája, s a gonosz birodalma”. Nagy Feróék kíméletlenül ragadták meg és emelték ki a lényeget, ahogy az ebben a zenei műfajban lehetséges.
4. Ákos: 1956
Sekély sírodat őrzik, nehogy
Ledöntsd a Pokolnak kapuit
Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján jelent meg Kovács Ákos 1956 című dala, amely nyomasztó szemléletével megidézi nemcsak a szabadságharcosok szellemiségét, hanem azt az elfojtást és megaláztatást is, amelyet a szovjet érdekszférába került magyar társadalomnak el kellett tűrnie. A dal reflektál a jelenre és a mai nemzedékek értetlenségére, amely nem fogékony az elődök korszakos tette iránt.
5. Varga Miklós 1956 – Aki magyar, velünk tart ma
Élőnek súg titkot a holt,
el ne hidd, hogy minden hiába volt!
A Varga Miklós által énekelt Aki magyar, velünk tart ma című rockopera zenéjét Jenei Szilveszter szerezte, a dalszöveget Adorján András és Kocsis L. Mihály írta. A dal arra a jól megtalált központi hasonlatra épül, hogy „Eljön majd a Nap, ha a csillag lehull!”. A számos más finom utalás mutat rá az emberi élet során felvállalható harcok fontosságára, amelyek nem csak az egyént viszik tovább. 1956 ilyen közös tett volt, amely – ha évtizedeket megkésve is – de egy nemzetet vitt előre.
+ Mihály Tamás–Pintér Tamás dalához – Horváth Péter: Elég!
Nem kell az áldás, nem fog az átok,
Nem fogunk többé hallgatni rátok
Mihály Tamás és Pintér Tamás dalához Horváth Péter írta meg a szöveget. Az Elég! az 56 csepp vér című musical egyik dala többes szám első személyben mondja el mindazt, amit 1956 őszén érezhettek a magyarok. Ami összefoglalható egyetlenegy szóban: Elég! Ennél több nem is kell. A sokarcú tömeg tagjai mind ezt akarták 1956-ban, és ez vezetett annak átütő, de mégis drámai kimeneteléhez. A dal stílusa, pörgése megidézi annak az ’56-os nemzedéknek a lendületét, amely képes volt kiállni egy igaz ügy, a szabadság mellett.
