Az Erzsébet híd 120 éve

A főváros negyedik közúti hídját az öt évvel korábban Genfben meggyilkolt, közszeretetnek örvendő Erzsébet királynéról neveztek el.

A főváros negyedik közúti hídját, amelyet az öt évvel korábban Genfben meggyilkolt, közszeretetnek örvendő Erzsébet királynéról neveztek el, 1903. október 10-én adták át a forgalomnak. A budapestiek lelkesen vették birtokukba a hidat, amelyen azonban egészen az 1918-as őszirózsás forradalomig két krajcár hídpénzt kellett fizetniük. 

Az átadás után 11 évvel, 1914. augusztus 14-én a villamosközlekedés is elindult, 1928-tól pedig buszok is áthaladtak a hídon.

Az Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve 1913-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György)

A régi Erzsébet híd története 1945. január 18-án, Budapest ostroma alatt ért véget. 

A Budára visszavonuló németek felrobbantották, s bár a négy lánckamrában elhelyezett detonátor közül csak egy lépett működésbe, ez is elég volt a híd összeomlásához.

 A viszonylagos épségben maradt pesti pilonok aztán hosszú évekig, egészen 1961-ig mementóként magasodtak a parton. A háború után ideiglenes megoldásként pontonhíd épült a Petőfi tér és a Döbrentei tér között, amit a pesti nyelv „Bözsi” névre keresztelt el, az ideiglenes átkelőt 1949-ben, az újjáépített Lánchíd átadása után elbontották.

A Petőfi (Böske) pontonhíd, mögötte a lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője (Forrás: Fortepan/Iharos Sándor) 

Az Erzsébet híd olyannyira megrongálódott, hogy sokáig arról folyt a vita, hogy újjáépítsék-e vagy egy másik helyen teljesen más híd létesüljön. Végül az a döntés született, hogy Sávoly Pál tervei alapján a régi nyomvonalon modern külsejű, szélesebb kábelhidat építenek. 

Budapest hídjai közül az Erzsébet híd épült újjá utoljára, a forgalomnak 1964. november 21-én adták át. 

Az Erzsébet híd építése, a szerelőszőnyegek összeállítása 1963-ban (Forrás: Fortepan/Bujdosó Géza)

A híd a régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája a megnövekedett forgalom miatt tíz méterrel lett szélesebb, a kétszer két forgalmi sáv mellett középen futottak a villamossínek, a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Villamos 1972 óta nem jár a hídon, ezért mára már kétszer három sávon halad a közlekedés a Gellért-hegy alatti Gellért rakpart és a pesti Ferenciek tere között.

Borítókép: Az Erzsébet híd az 1964-es avatása előtt (Forrás: Fortepan/Nagy Gyula)