Český Těšín, azaz Cseh Tessény a hajdan regionális központ nyugati negyede, az Olše folyó cseh oldalára jutott városrész. Itt alapítottak cseh színházat a második világháború után, amelynek 1951 óta lengyel társulata is van. A térségben nagyjából 140 ezer lengyel élt a két háború között. Ma már nyilván kevesebben vannak, de azért akadnak jó néhányan.
A darabban kulcsszerepet játszó bányásztelep, Kawrina temploma a bányaművelés miatt megdőlt. Vissza is kellett bontani, hogy össze ne omoljon. A megcsonkított istenháza azonban ma is áll. Olyan ferde, mint a pisai torony. Erős szimbólum. Ötletes címválasztás, annak ellenére, hogy a történetben csak néhány utalással van jelen. De azért az építés és bontás váltakozásáról, a lehetőségeket kínáló, de hitet, közösséget aláásó, majd embereket háborúba sodró nagyipar kíméletlenségéről mindent elmond az a görbe templom.
És még valami: az egyik színész, Jan Monczka – mint a darab után tartott közönségtalálkozóból kiderült – éppen Kawrinából származik. Apja, anyja Csehszlovákiában született, Lengyelországban házasodtak (1938-ban rövid ideig lengyel birtok lett az egész bányavidék), ő majdhogynem a Német Birodalomban született, s most a Cseh Köztársaság polgára… Pedig sokáig ki sem mozdult a család Kawrinából…
Ugye, ismerős történet?
Borítókép: Jelenet az előadásból (Forrás: Nemzeti Színház)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!