A makói képviselő-testület 2001-ben döntött az elismerés alapításáról. A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. Az elismerést – a pandémia miatt elrendelt korlátozások időszakát leszámítva – hagyományosan Páger Antal születésnapjához, január 29-hez közeli napon adják át a makói Hagymaházban. Az ünnepségen a díjazott az oklevél mellett „Téni bácsi” – a Vígszínháztól, 80 éves korában kapott – arany pecsétgyűrűjének pontos mását veheti át.
Lukács Sándor 1947. július 21-én Miskolcon született, és 16 éves koráig a borsodi városban élt. Budapestre költözött, és érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett. A főiskolán 1972-ben kapott diplomát, és Várkonyi Zoltán rögtön szerződtette a Vígszínházhoz, azóta is ennek a társulatnak a tagja. Első főszerepe a Kapás Dezső rendezte Don Juan volt, szerepelt a hetvenes évek két nagy sikerdarabjában is (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Harmincéves vagyok).
Pályája a mai napig töretlen, az évek során – nagy államférfiakat vagy épp gaz csábítókat megformálva – hiteles alakítást nyújtott klasszikus és modern drámákban, vígjátékokban egyaránt.
Számos filmben is szerepelt, mint például a Madárkák, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Mephisto, a Kreutzer szonáta vagy A Hídember, de a filmvásznon nem kapott igazán számottevő feladatot. Gyönyörű orgánumát a szinkron hasznosította, ő volt Alain Delon magyar hangja, még a Paroles, Paroles című világslágerben is.
Népszerűségét főként a tévéfilmeknek köszönheti, az 1970-es évek közepétől a legkülönfélébb műfajú szerepeket alakította a drámai hőstől az operettbonvivánig, olyan történelmi alakokat formált meg, mint Mátyás király, Napóleon, Rubens vagy Petőfi Sándor.
Sorozatokban is szerepelt: a Kisvárosban polgármestert, a Jóban-rosszban című sorozatban restaurátort alakított, és játszott az Aranyéletben is. Több hangoskönyv, köztük Márai Sándor műve, A gyertyák csonkig égnek szólal meg előadásában.
Lukács Sándor életének a költészet ugyanúgy része, mint a színészet. Első versét kilencéves korában írta, első verskötete 1985-ben jelent meg. Önálló estjein – az országot járva – saját költeményeit is megszólaltatja.
Borítókép: Lukács Sándor (Forrás: Facebook/Farkas Éva Erzsébet)
