Csokonai-emlékérmét bocsát ki a Nemzeti Bank

Emlékérme-kibocsátással tiszteleg Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója előtt a Magyar Nemzeti Bank. A Petőfi Irodalmi Múzeum tematikai segítségével készült jubileumi érméket Szanyi Borbála szobrászművész tervezte. A tizenötezer forint névértékű ezüst és háromezer forint névértékű színesfém emlékérméket péntektől lehet megvásárolni.

Forrás: MTI2023. 11. 17. 8:00
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály Forrás: arcanum.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1773. november 17. született, gyakran tudós költőnek is nevezett Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója, tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója volt. Több nyelven olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a rokokó szerelmi líráig, a színműtől, a komikus eposzig vagy a bölcselő filozófiai költeményekig számos műfajban alkotott. Tehetsége a Debreceni Református Kollégiumban töltött diákévei alatt már megmutatkozott, azonban mégsem kapott kortársaitól igazi elismerést, és ez rövid életét meghatározta. Mindennapjaiból hiányzott a megélhetés biztonsága, az irodalmi siker és a harmonikus magánélet egyaránt. Költeményeit halála után 1813-ban Márton József, összes művét 1844-ben Toldy (Schedel) Ferenc adta ki.

Csokonai Vitéz Mihály portréja, a festmény jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. Forrás: Wikipédia


A költő születésének napján megjelenő emlékérme előlapján központi motívumként megjelenő mezei katángok Csokonai Vitéz Mihály sokszínű költészetét jellemzik. Az előlap szélén, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban egy Csokonai Vitéz Mihály Halotti versek című művéből vett idézet látható:

Én, angyal meg állat, vagy csak por meg pára.

Az előlap jobb oldalán jelennek meg az emlékérmék kötelező alaki kellékei, a Magyarország felirat, az értékjelzések, a forint felirat, valamint az érme alsó részén a Budapest verdejel és a verési évszám.

Az érme előlapja. Forrás: MNB


Az emlékérme hátlapján Csokonai Vitéz Mihály Friedrich John 1816-os rézmetszete ihlette félalakos portréábrázolása látható, amelyet a tervező művész továbbgondolt, és a költészetre utalva egy könyvvel és egy tollal egészített ki. A művészi teremtés szabadságát az előoldali, valamint a hátoldali motívumok peremen túlnyúlása, valamint a hátoldal hátterében megjelenő csillagok szimbolizálják. 

A portréábrázolástól jobbra a költő születési és halálozási évszámai láthatók két egymás alatti sorban. Szanyi Borbála szobrászművész mesterjegye a portré bal oldalán, az éremkép alsó részén található. A hátlap szélén, balra lent, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban a Csokonai Vitéz Mihály felirat olvasható.

Az érme hátlapja. Forrás: MNB


 

Az ezüst emlékérméből tükörfényes kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes kivitelben öt-ötezer darab készíthető. 

Az érmék a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg november 17-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

 

Borítókép: Csokonai Vitéz Mihály (Forrás: arcanum.hu)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.