A Generációk témamegjelöléssel meghirdetett találkozó az együtt élő, egymás értékvilágát immár furcsán szemlélő nemzedékek sorskérdései mellett kiemelten foglalkozik a roma nők helyzetével. A Független Színház Magyarország és az Eötvös10 Művelődési Ház közös rendezésében látható esemény a színházi előadások mellett kiállítással is igyekszik felhívni a figyelmet a sokszor nagyon is hétköznapi roma hősök szerepére, jelentőségére. Az előadások mellett a Független Színház Magyarország, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Színház folyóirat közös workshopot is szervez az érdeklődőknek.
A kezdeményezés programajánlója szerint
a VI. Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál során öt roma színház produkcióit ismerhetjük meg. Olasz, svéd, román és magyar alkotók saját tapasztalataikból merítve, valós és fikciós történeteken keresztül mutatják meg az európai múlt és jelen kevéssé ismert arcait.
A november 27-i első produkció személyes történetet dolgoz föl August Strindberg cigányellenes regényére, a Tschandalára támaszkodva. A vándorcigány családból származó neves svéd rendező, színész, énekes, roma aktivista Lindy Larsson családi története mellett Svédország sötét titkait, a svéd társadalom nem is annyira rejtett cigányellenességét állítja fókuszba.
A Független Színház Magyarország két előadása a nagyapák, apák és fiúk terhelt viszonyait, illetve az elmúlt fél évszázad társadalmi történéseit helyezi új keretbe. A Rothadó madarak az előzetes szerint amolyan „sírós-röhögős punkopera”, amely valós történet alapján készült. A sztori szerint Holdosi József roma szerző nagyapja beperli unokáját, mivel úgy véli, a regényében megsértette őt, elhalt hozzátartozóit és jelenlegi feleségét. Társas kapcsolatai csorbát szenvedtek, személyisége roncsolódott és még egy halálos betegséget is kapott a szóban forgó könyv tartalma miatt.
Ugyancsak a Független Színház Magyarország darabja lesz az Országépítők. A Balogh Rodrigó és Illés Márton által írt és rendezett darab vályogvető cigányok három generációjának küzdelmein keresztül meséli el a szocialista, majd a kapitalista Magyarország társadalmi változásait tégláról téglára. A Romániából érkezett Giuvlipen Társulat a kultúravesztettség és a kultúra helyére lépő tabusítás problémáit mutatja meg, középpontba állítva a szexuális felvilágosítás hiányát és annak kézzelfogható társadalmi következményeit. A műfajok határán billegő produkcióban két tinilány beszélgetését követhetjük , akik szemérem nélkül vitatkoznak a női szexualitást övező ellentmondásosságról, a szüzesség mítoszához köthető visszásságokról, a túlszexualizált szépségideálok csapdáiról, a vallásos elvárásokról és a kényszerházasságok rendszeréről.
Az olaszországi Rampa Prenestina Társulat Romnia című előadásának középpontjában Szent Sára szobra áll, melyet a színpadon megjelenített kis közösség lakói kötelesek felöltöztetni és felkészíteni egy hagyományos körmenetre. A szertartás során olyan személyes történetek elevenednek meg, melyben a szobor a különböző nemzedékek nőtagjai számára az álmok és társadalmi nyomás tapasztalatának tükre lesz. Egy ünnep, amelyben megjelennek a szerelmek, az elvárások és az identitás átalakulásának vagy akár megtartásának rítusai.
A hazai Szívhang Társulat előadása a roma nők, anyák, egészségügyi dolgozók konfliktusain keresztül mutatja meg a hazai egészségügyi intézményekben meg-megjelenő szexizmust és rasszizmust. Valamennyi előadás után közönségtalálkozón lesz lehetőség a tapasztalatok megvitatására, az élmények újragondolására, illetve a felbukkanó kérdések megfogalmazására.
Borítókép: Olasz, svéd, román és magyar alkotók várják az érdeklődőket az Eötvös10 Művelődési Ház színpadán (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)
