Hálás vagyok mindenért, ez a kitüntetés számomra rendkívül megható. Soha nem kerestem a sikert, egész életemben szorgalmasan dolgoztam, a munkámat mindig is nagyon szerettem. A kudarcokból tanultam, a sikerekből táplálkoztam, a váratlan helyzeteket igyekeztem megoldani, a paradigmaváltozásokkal dacoltam, és mindig igyekeztem új utakat találni. Egyszerűen csak végeztem a dolgomat. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, akitől az akkori diktatúra ellenére értékes és szép gyermekkori élményeket kaptam, a budapesti csodálatos tanáraimnak mély és tiszteletteljes köszönet jár. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, mindig is fontos volt számomra, hogy a megállíthatatlan idő csak teljen, és ne múljon el nyomtalanul. Az üzenetem mindig egyszerű volt: éljünk békében, szabadságban, szeretetben, elfogadásban és tiszteljük egymást. A zene és a művészet mindig is az egyik legkifejezőbb eszközöm volt, hisz a zenében rejlik a legnagyobb összekötő erő, ami minden gátat át tud hidalni
– mondta Leslie Mandoki a tegnapi díjátadón.

Leslie Mandoki többszörös platina- és aranylemezes világhírű zenész, zeneszerző, producer, polihisztor a mai napig pesti srácnak vallja magát. Pályája kezdete óta töretlen sikernek örvend, már több mint öt évtizede a nyugat-európai zeneipar élvonalában tevékenykedik, számos nemzetközi díj, kitüntetés és elismerés tulajdonosa. A 1970-es évek elején Erdős Péter, aki abban az időben a magyar könnyűzene ízlésformálója volt, azt mondta Mandokinak, hogy semmilyen lehetőséget nem ad neki a zenei pályán, sőt még útlevele se lesz soha. Ennek a művészi és emberi támogatás dacára Leslie Mandokiak az volt a válasza, hogy 1975-ben disszidált Csupó Gáborral és Szűcs Lászlóval, akikkel a mai napig közeli barátságban áll. Csupó Gábor többszörös Emmy-díjas animációs filmalkotó, producer, rendező, a Simpson család alkotója és két csillaga is van a Hollywood Walk of Fame-en Los Angelesben.
Leslie-t is kisodorta a zenész élet Los Angelesbe, de visszatért Európába, ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a gyermekeit Európában nevelje fel.
Művészi szabadságvágya kielégítéséhez elengedhetetlen volt egy saját „műterem”, egy világszínvonalú stúdió, ahol együtt dolgozhat a világsztárokkal és felfedezheti az igazi nagy tehetségeket, mint ahogyan felfedezte Jennifer Rusht. Már 1978-ben létrehozta az első kis stúdióját, ami az évek során fejlődött és bővült.