Hatalmas nyomatokon, az Andrássy útról is jól látható méretben helyezte ki a Standby Projekt a legutóbbi csoportos kiállítását a Kodály körönd három műemlék épülete előtti kerítésre. Az első tárlatvezetésen Gaál József kiemelte, hogy a Látlak rámutat arra, mennyire fontos az emberábrázolás, azon belül is az arckép. Sok olyan esztétát vagy teoretikust lehetne mondani, akik inkább a fotóalapú megismerésre koncentrálnak, de nagyon izgalmas megfigyelni, hogy a festészet hányféle hasonló ábrázolást mutat.
Az alkotók legtöbbször manuális, félig manuális vagy összetett technikával dolgoznak.
Gaál József hangsúlyozta: számos pszichológus és analitikus megállapította, hogy a művészekre jellemző az, hogy bárkit is ábrázolnak, rejtve önmagukat jelenítik meg.
Töttös Kata Peace című portréja előtt megjegyezte: – Az ábrándozó fiatal leányzó arcán egy rajzolt békegalamb sejlik. Nagyon érdekesek az áttűnések: ez a kép olyan, mintha egy az egyben egy másik réteggel lenne ráillesztve a madár az arcra. Minket ez egyáltalán nem zavar, mert megszoktuk ezt a fajta ábrázolást – mondta.
Szerinte a legtöbb kihelyezett mű erénye, hogy ambivalens, nagyon szabadon lehet hozzájuk asszociációt társítani. Ilyen Verebics Ágnes Boszorkány című munkája is. – Ágnes az autonóm önállóságot képviseli, senkire nem hagyatkozik. Önarcképén tekintete mélyebb, mint egy amazoné: egyfajta szuggerálást látunk, de érzünk belőle takarást és egyben önemésztést sugall a festmény – fogalmazott a festőművész.
Kifejezetten a XXI. századi alkotói módszereket használja Weiler Péter. A retró hangulat fontos adaléka a képeinek – mondta Szurcsik József a Diederik Strapel című kép előtt. A nőiség és az anyaság kérdése nagyon fontos Jakatics-Szabó Veronika művészetében. A köröndön kiállított Szeles portréjában a spontaneitás, az oldottság, a könnyedség ragadta meg a tárlatvezetőt, aki kiemelte,
a kép személyiségét kívánja elvenni a festő, a Szeles valójában csak egy indok arra, hogy elrejtse arcát.
Ha megnézzük Ázbej Kristóf Anasztázica, Build című művét, érezhető a festői sokszínűség a portrén. – A nemi identitás csúszik a különböző rétegek eltolásával, a nemi meghatározottság és a vállalt identitás meghatározása is kérdőjeles, a szóban forgó képen nyitott marad – fogalmazott Gaál. Szurcsik József elmondta, hogy
festői eszközökkel előállított digitális képet látunk, ami mintegy tizenöt réteget tartalmaz, idézeteket, mintákat a művészettörténet jeles vagy kevésbé jeles munkáiból. A művész palettája nem a hagyományos színpaletta, hanem konkrét reprodukciók sora.
