Elhunyt Reményi József Tamás író, szerkesztő, kritikus (1949–2023)

„…Az emlékezet is így dolgozik, valóban, mindig később derül ki, mi és hogyan számított előzménynek, oknak, később és későn megérthető magyarázatnak. Így működik maga a világ.” (Reményi József Tamás: Közös lemez. Előszó Géczi János A bunkerrajzoló című kötetéhez)

Forrás: litera.hu; MTI;2023. 11. 10. 21:00
Reményi József Tamás Fotó: Kiss Norbert Forrás: Litera.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November 10-én váratlanul elhunyt a hetvennégy esztendős Reményi József Tamás. Az író, szerkesztő, kritikus Debrecenben született, 1949-ben. Magyar–orosz szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Kritika munkatársa lett. 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, majd 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője is volt.

Reményi József Tamás; Géczi János
Géczi János költő, mellette Reményi József Tamás. Fotó: Ujvári Sándor

1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, majd kisebb kitérővel 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig.
A Magyar Rádió Első közlés című verses műsorát 1999-től kilenc éven át szerkesztette, valamint egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője is volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és a Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. 1997-től pedig a Sziveri János Társaság elnöke volt.
  
1973 óta folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, jórészt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben. Irodalmi tárgyú írásaiból kisebb válogatást jelentetett meg 1998-ban az Orpheusz Kiadó, Sinistrától Ibusárig címmel, később pedig a Kortárs Kiadó, Zsurnál címmel, 2007-ben.
   
Irodalomtörténészi munkái közül legismertebbek a Tarján Tamással közösen írt könyvek (Magyar irodalom, 1945–1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyanígy a Tarján Tamással írt hatkötetnyi irodalmi paródia, szatíra is igen népszerű volt, például az Írtok ti így?, a Mindent hét lapra és a Babérköszörű.
Mindezeken túl Mátis Líviával közösen rendezte sajtó alá Hajnóczy Péter(1942–1981) író műveit és hagyatékát, majd Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életműkiadását.
 

Munkásságát 1998-ban Pro Literatura-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2019-ben Komlós Aladár-díjjal ismerték el.


A kezdetektől a Litera irodalmi portál szerzője volt, és állandó résztvevője a Nyitott Műhelyben 2008 óta zajló beszélgetéssorozatnak, az Előhívásnak.

 

Zárásképp még egy részletet idézünk Darvasi Ferenc Reményi József Tamással készített életinterjújából:

Szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig kis közösségben dolgozhattam, ami nagyon jó. Mindig volt körülöttem egy sziget, amely barátságokat is jelentett egyúttal.

 

Borítókép: Reményi József Tamás (Forrás: litera.hu)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.