A beszélgetést egy, az életutat összegző kérdéssel indítja a Magyar Hírlap újságírója, amely kapcsán Gróh Gáspár úgy fogalmazott, hogy neki nem voltak tervei. – A hetvenes években nemigen lehetett az embernek határozott jövőképe, csak abban voltam biztos, hogy az adott rendszer a végéhez közeledik. De arról, hogy ez mikor és miként következik be, semmilyen elképzelésem nem volt.
Az alkotó felidézte, hogy 1989–90-ben a Kulin Ferenc-féle Magyar Naplónál volt másfél évnyi kegyelmi pillanata, amikor még együtt lehetett mindenki. − Az akkori Magyar Napló állandó munkatársa volt
Csoóri Sándor, Ilia Mihály, Nádas Péter, Szőcs Géza, Mészöly Miklós, Csalog Zsolt.
Vagyis a magyar irodalom és közgondolkodás teljes spektruma a legmagasabb szinten együtt lehetett. Fantasztikus hónapok voltak, de aztán megtört ez az egység, a lap irányváltása után kikerültem ebből a közegből – de az már amúgy sem az volt, amelyikbe érkeztem.
Az interjúban elhangzik, hogy Gróh Gáspár szinte kivétel nélkül örömmel végezte a munkáját, mert olyan emberekkel lehetett együtt, akikre föl tudott nézni, akikkel azonos célok és értékrend kötötték össze, majd hozzátette: − A közszférában mindig kívülállóként tekintettem magamra,
nem érdekelt a hivatali, tisztviselői karrier, így szabad maradhattam. És rengeteget láthattam, tanulhattam, tapasztalhattam.
Úgy éreztem, hogy ez egy izgalmas kaland, egy tanulmányút – amelynek árát a magam képességei szerinti munkával törlesztem.
Az író legújabb könyve kapcsán úgy nyilatkozott: − A Mesterek a magasban című kötetben három nagy téma, három „mester” szerepel: Csoóri Sándor, Illyés Gyula és Mészöly Miklós. Mészölyt illetően különösen fájdalmas, hogy
egy írói teljesítmény megítélésében milyen erővel hat a mai magyar köz- és szellemi életet két, szemben álló tömbre osztó törésvonal, sőt szakadék.
Mészölyt kora egyik legnagyobb írójának, abszolút klasszikus értéknek tartom. Életművét magyarság-, Közép-Európa-, történelemélménye határozza meg, ez egészen más, mint amit az 1990 utáni politikai megnyilvánulásai kifejeztek.
A teljes interjút ITT olvashatja el.
Borítókép: Gróh Gáspár (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)
