Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművészek a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgoztak együtt múzeumi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások, közös elvonulások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze: egy-egy installatív művészeti munkába, végül egy összehangolt térbe, A kétely felfüggesztése kiállításba. A tárlat egyúttal első epizódja a Néprajzi Múzeum MaDok programja által indított Művész tekintete című sorozatnak, amely már a 2024 májusában nyíló állandó gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódik.
A kiállítás kulcstémái a táj, az állatok és az emberek találkozása, az ismerhető valós és a nehezen megismerhető fiktív történetek, illetve a rituális és mágikus tárgyak mögött rejlő sejtett világok ábrázolása. A kutatás terepe a múzeum gyűjteménye, célja a műtárgyakból kibontható – gyakran ismeretlen – tudás művészi megformálása.
Albert Ádám A halhatatlanok hajója című műve egy fából megépített, dioráma funkciójú, vetített képes háttérből, három életnagyságú szoborból, múzeumi műtárgyakat bemutató múzeumi installációból és egy animált videómunkából áll. Az alkotás kiindulópontjai a Néprajzi Múzeum Ázsia-gyűjteményében található kínai gyökérszobrok. Az animáció és az installáció centrumában múzeumi műtárgyak állnak: a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumtól kölcsönzött halhatatlanok hajója, egy kínai porceláncsésze és egy keleti ihletésű európai festett csempe. A vizuális asszociációkra és a történetmesélésre épített mű a mágikus erejű, szellemeket és halhatatlanokat ábrázoló múzeumi tárgyak történetét gondolja tovább.
Kristóf Krisztián Mágikus analfabéta című alkotása a múzeum Ausztrália-gyűjteményében található, Róheim Géza által gyűjtött csurungákra épül, annak ellenére, hogy ezek közül egy sem lesz látható a kiállításban. A csurunga szakrális tartalma és a tárgyak felületén látható szimbólumrendszer még ma is bőven ad feladatot a kutatóknak. Olyan mágikus jelekről van szó, melyeket csak a beavatottak tudnak teljes biztonsággal olvasni, így teljes egészében soha nem megfejthető tárgyak. Kristóf Krisztiánt a csurungákból kiindulva épp ez a mágikus analfabetizmus érdekli.
Trapp Dominika Az üregig szűkült minden ösvény című projektjében az állatfogáshoz használt csapdákat választotta kiindulópontként. Csapdába ejtett állatok nyomai, a csalogatás és a rabul ejtés hangjai, kifeszített állatbőrök és megfestett csapdák teremtenek hibrid diorámát a kiállítótérben.
A kurátorok, Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor nemcsak bevezették a három művészt a Néprajzi Múzeum gyűjteményeibe, gondolkodásába, hanem a művek elkészítésével egyidejűleg muzeológusként beillesztették az alkotásokat az etnográfia, a kiállítás műfajának fogalomrendszerébe.
A kezdeményezésről részletesebb információk itt szerezhetők.
Borítókép: Albert Ádám A halhatatlanok hajója című műve (Fotó: Incze László)
