A méz az édes szavak szimbóluma karácsonykor + podcast

A szalma nem maradhatott el az asztal alól, hiszen ez volt a betlehemi jászol szimbóluma. A karácsonyi teríték vízkeresztig a házban maradt, miközben folyamatosan fogytak el róla az ételek. Az ünnep hagyományairól beszélt Burján István, a pécsi Néprajzi Múzeum osztályvezetője a bama.hu-nak.

Forrás: bama.hu2023. 12. 24. 17:00
édes szavak, tradíció, Burján István
Fotó: Képes újság Forrás: Képes újság
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kettő vagy három abrosz került az ünnepi asztalra a hagyomány szerint. – A nagyobbik azért különleges, mert az volt a vetőabrosz, abból vetették a gabonát. A kisebb abrosszal letakarták a kenyeret a dagasztáshoz. A legkisebb abrosz, ami a legtetején van, hagyományosan a férjhez menő lány kelengyéjéhez tartozik, mert viszi a család szeretetét, annak áldását magával – mondta Burján István a bama.hu-nak adott podcastinterjúban. 

édes szavak
A méz, a dió és a fokhagyma mind külön jelkép volt. Fotó: mindmegette.hu

A legfontosabb étel eleinknél a méz és a fokhagyma volt. A méz üzenete az egészség, a fokhagyma a gonosztól való védelmet szimbolizálta.

A mézet azért is ették, hogy egész évben édes szavak hagyják el a szájukat. Fontosak a csonthéjas gyümölcsök a terítéken: a dió, a mogyoró, a mandula mindig jelen volt a karácsonyi ünnep idején. Ennek magyarázata: a karácsony a születés ünnepe, és ha feltörjük a csonthéjat, élet van benne, ezért a dió a gondoskodás és a termékenység szimbóluma. Ami a karácsonyi asztalra kerül, az az életvitelt befolyásolja.

A magvak az áldást és a gazdagságot mindig is jelképezték. Idetartozik a mák, a lencse és a bab, amelyek a gazdagságot jelentik. Az alma a szépséget és a család összetartozását szimbolizálja. Az asztalon a pattogatott kukorica mint gyermekcsemege is megjelent. 

– Legalább huszonegyféle ételnek kellett az asztalon lennie a hagyományok szerint. A friss cipó, a kalács, a bor és a pálinka nem maradhatott el a karácsonyi asztalról – mesélte a szakember. – Áldásban mindezek akkor részesülnek, amikor az éjféli misén a pap megáldja a híveket, és minden szent sarkot, szegletet és háztartást, és az asztalt is. Ezért volt fontos az asztalra tenni a bort.

A gazda pár csöppet önt a megáldott nedűből a hordóba, hogy az áldott bor az egész évi bortermését is megáldja.

Az asztal alatt a mezőgazdasági termékek jelentek meg: tök, árpa, kukorica, zab. A szalma jelenléte a betlehemi jászolt szimbolizálta, enélkül nem létezett régen karácsonyi dekoráció. A gazda csizmája azért volt az asztal alatt, hogy a közelgő farsangon táncot járjon. Az asztal egészen vízkeresztig, a karácsonyi ünnepkör végéig így állt, az étkek folyamatosan kerültek le róla. 

A teljes podcast itt érhető el:

 

Borítókép: Burján István etnográfus (Fotó:Képes Újság) 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.