A téli éjszakában a tűzgyújtáshoz is különleges rituálék társultak. Alkalmi nyírfafáklyákkal indultak el a falvak lakói. Az égő láng és a gyertya misztériuma meghatározta az ünnep varázsát, akárcsak a terített karácsonyi asztal.
Még böjti nap révén a hús fogyasztása nem volt megengedett.
Ennek a tradíciónak az emléke az ünnepi terítéken is visszaköszön a hal és a mákos guba formájában, amelyek a szenteste hagyományos böjti ételei voltak.
A karácsonyi asztalra – az éjféli mise után – kalácsot és vizet is tettek mondván, hogy
Ha kis Jézuska gyün közbe, hogy az tuggyon enni
A karácsonyi terített asztalnak mindenhol meghatározott rendje volt. Megkülönböztetett figyelemmel terítettek. Az asztalra nemcsak ételeket, hanem a jövő évben nélkülözhetetlen gazdasági eszközöket is feltették, hogy megfelelően működjenek.
Advent a december 24-i éjféli misével ér véget, de maga a karácsonyi ünnepkör egészen január 6-áig tart.
Kárpát-medencei néphagyományaink döntő része is erre a karácsonytól vízkeresztig tartó időszakra koncentrálódik, mivel advent ideje az elcsendesedésről szólt. Mulatságokat, esküvőket nem lehetett a régi világban tartani advent ideje alatt.
Borítókép: A gyermek imádása Gerard van Honthorst festményén (Forrás: Wikipedia.com)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!