– Tudatos döntés és értékválasztás volt, hogy a több mint négy éve alapított egyetemi kutatóközpont Eötvös József nevét viseli. Személye, munkássága olyan értékeket, fogódzókat ad – bármely szakterületen is munkálkodjék a kutató –, amelyből a mindennapokban is sokat lehet meríteni – fogalmazta meg köszöntőjében Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója.
A magyar külpolitika meghatározó alakja
A könyvbemutató után tartott kerekasztal-beszélgetésen részt vett Hatos Pál, aki az Eötvös-kötet elkészítésében nem csak szerzőként, hanem szerkesztőként is közreműködött. A Közép-Európa Kutatóintézet vezetőjeként azt emelte ki, számára komoly megtiszteltetés, hogy az elmúlt harmincöt év két külügyminisztere is elfogadta az intézetek meghívását. Hozzátette, Eötvös nem csak kultuszminiszter, irodalmár vagy a magyar reformkor klasszikusa volt, hanem a magyar külpolitika egyik legjelentősebb cselekvő gondolkodója is.
Martonyi János egyetemi tanár, korábbi külügyminiszter kiemelte, a most bemutatott könyv lenyűgöző és hiánypótló. Beszédében arra is kitért, az egyetemeken hiába megkerülhetetlen Eötvös személye, a közvélemény talán kevéssé ismeri a történelem e jeles alakját.
Martonyi János szerint „minden Eötvös Józseffel indult”, hiszen munkássága teremtette meg a nemzeti öntudatot, a műveltséget, a kultúrát, azaz a modern Magyarországot.
Hazánk történelmében az ország arcát a kultuszminiszterek (Eötvös, Wlassics és Klebelsberg) határozták meg, nélkülük a magyar történelem máshogyan alakult volna. Egészen különös személyiségek voltak, akikben közös, hogy mindannyian humán érdeklődésű jogászok
– hangsúlyozta Martonyi János, aki úgy véli, a nemzet jogászai különös affinitást mutattak az intézmények alapítására és fenntartására.
Eötvös útmutató gondolatai
A frissen megjelent tanulmánykötet fontos fogódzókat nyújt a kereszténység és a szabadság viszonya kapcsán. Eötvös József szerint a szabadság nem a szekularizáció, hanem voltaképpen a keresztény hagyomány öröksége. A kortárs francia politikai gondolkodóval, Alexis de Tocqueville-lel párhuzamosan üdvözli az emberi méltóság tiszteletével együtt értett, törvényes, rendezett szabadságot.
A nemzeti, nemzetiségi ügy szintén megkerülhetetlen kérdés Eötvösnél. A magyar államférfi szerint a nemzet lelki közösséget jelentett. Bár ez ellentmondást, dilemmát teremthet a politikában, az érzelem és a szabadság együtt járnak, az ember és a nemzet szabadsága elválaszthatatlan
– fogalmazta meg előadásában Martonyi János.
A nyitó előadáshoz Kulin Ferenc egyetemi tanár, irodalomtörténész, kritikus, valamint a könyv szerzőiként, szerkesztőiként Hörcher Ferenc, a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet (PÁK) vezetője, illetve Tóth Kálmán, a PÁK tudományos munkatársa szóltak hozzá.
Kinek volt igaza, Kossuthnak vagy Deáknak?
Az est második felében a magyar történelemről szóló angol nyelvű tanulmánykötetet mutatták be. A 19th Century Hungarian Political Thought and Culture – Towards Settlement with Austria, 1790–1867 című könyv kapcsán Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter és nagykövet tartott bemutató előadást. Az egyetemi tanárként is ismert előadó a kiadvány nyelvezetét dicsérve arra is kitért, külföldön nehéz jó és hiteles szakkönyveket találni a magyar történelemről. A kiegyezést középpontba állító mű egyik megállapítása, hogy fontos volt Magyarország számára a más államokkal megkötött szövetség, mert önállóan nem tudta volna a nemzeti érdekeket megvédeni.
A teljes cikk itt érhető el.
