A XXI. századi ember számos korlát között él. A koronavírus-járvány okozta lezárások megmutatták, hogy bennünk él a vágyakozás egy szabadabb világ iránt, ahol ki tudjuk teljesíteni a vágyainkat. A karanténlét alatt kialakult új értékrendek többsége azonban nem állandósult. Ahogy visszaálltunk a régi életünkbe, úgy szorultak háttérbe vagy veszítettük el azokat a segítő szokásokat, előrevivő célkitűzéseinket, viselkedéseinket, amelyet a szabadidőtöbblet során kialakítottunk – mondja Kovács-Kacsur Kristóf sportpszichológiai szakpszichológus.

Visszakerültünk ugyanabba a mókuskerékbe, ahol korábban voltunk.
A városi embereknek nagy szüksége van a hobbikra, hiszen az ő életük talán szürkébb, monotonabb, mint azoké, akik természetközelibb életet élnek. A városi emberek több időt töltenek utazással, a digitális terekben történő barangolással. Azokban a terekben, amelyek egy bő évtized alatt, rohamos gyorsasággal épült ki. Magának a közösségi médiának a szerepe is egyre jelentősebb az életükben.
Mindezen terek teljesen átformálják a szabadidő felhasználását.
A közösségi felületek használatát nem igazán sorolhatjuk a hasznos vagy pihentető időtöltések közé. Hobbijaink által pedig fejleszthető személyiségünk. Mindezek pozitív hatásai életünk más területére is pozitív hatással lehetnek. A hobbik által új szerepeket próbálhatunk ki, énünk másik oldalát élhetjük meg, addig a közösségi médiában eltöltött idő sokszor céltalan, nem jelent gyógyírt nehézségeinkre. Kovács-Kacsur Kristóf kiemeli, hogy a közösségi média felületein nem a saját szerepeinket, erősségeinket építjük, hanem – nagy többségben – csak tartalmakat fogyasztunk vagy épp másokhoz hasonlítjuk magunkat. Mindezen folyamatok inkább negatívan befolyásolják az énképünket és az önbizalmunkat.
A közösségi média túlzott használata frusztrációt és elégedetlenséget szül, amíg a valós szabadidős tevékenységekkel során éppen ellenkező folyamatok érhetők el.
A valódi hobbikkal sikerélményeink lehetnek.
Eltűnnek a hobbik?
Az idősebb generációkhoz képest a fiatalabbaknak egyre kevésbé adja a munka az élet értelmét. Az ifjabbaknak ezért is nagy szükségük lehet olyan szabadidős tevékenységekre, amelyben kiteljesedhetnek, amelyben örömüket lelhetik. A nyugdíjas éveiben járó korosztály tagjainak azonban még a munka vagy a család állt a középpontban.
Így a következő generáció nem láthat tőlük olyan mintákat, amelyek hasznosnak ítélték meg a szabadidős tevékenységet.
Régen autóskártyákat, bélyegeket gyűjtöttek a fiatalok, de mindezeket a digitális környezetben úgy hívják, hogy Worlds of Warcraft, Fortnite vagy épp FIFA 2023.
Mindez nem véletlen. Tudatosan, a fiatalokat megcélzó szórakoztató iparágak jöttek létre. A videójátékokat, az e-sportokat milliók használják naponta. Mára az online játékok közösséget nyújtanak a gyermekeknek, míg valós életükben egyre nehezebb kapcsolatokat kialakítaniuk.
A digitális terek meghatározzák a fiatalok társadalmi státusát is, ezek alapján pozicionálják magukat.