A hazug intelligencia

Néha azt gondoljuk, könnyű megállapítani, hogy mi igaz, mi nem igaz. Máskor úgy képzeljük, esélyünk sincs arra, hogy egy-egy konkrét esetben, vagy úgy általánosságban eldöntsük a valóság és valótlanság vitáját. Különösen belezavar a képbe a modern világ digitális valósága, nem is beszélve a mesterséges intelligencia ál-állításairól. A témát alaposan kivesézi egy most megjelent kötet: Deepfake: a valótlan valóság című tanulmánykötet, amelynek egyik szerkesztője és szerzője Aczél Petra kommunikációkutató a közelmúltban adott nyilatkozatot a sajtónak.

2024. 01. 09. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elöljáróban mondjuk el, hogy a deepfake kérdését minden oldalról körüljáró kötet tizennégy különböző szerző tollából született. Aczél Petra az előzményekkel kapcsolatban elmondja, hogy a témával kapcsolatban rendeztek egy szakmai konferenciát, amely megmutatta, nagy az érdeklődés a deepfake iránt, hiszen 

a mesterséges intelligencia naponta milliónyi üzenetet hoz létre, amelyekről nem tudjuk megmondani, valósak-e vagy sem.


Persze a konferencia részvevői, illetve a kötetben szerepet vállaló elemzők sem gondolják azt, hogy tehetetlenek vagyunk az ilyen jelenségekkel szemben, igaz, a szerzők közül nem mindenki egyformán pesszimista vagy optimista. 

A célunk egy olyan szakkönyv létrehozása volt, amelyben tudatosíthatjuk: mindez most nem mások, hanem mindannyiunk problémája, feladata

– fogalmaz a Képmás kérdésére Aczél Petra. 
 

 

A dolog azért érdekes mert persze mi magunk is hazudozunk. Többnyire így egyszerűsítjük a világot, máskor kíméletesek akarunk lenni, vagy csak egyszerűen meg akarunk úszni egy-egy hosszas magyarázatot. Ugyanakkor tény, hogy a hazugságoknak nagyjából a felét igaznak gondoljuk, ezzel magunkat is megmentjük a napi drámai felismerésektől, például attól: „ez az ember mégsem szeret engem” – fogalmaz az interjúalany. 
Mindehhez képest a deepfake-ben az az új, hogy a hazugságainkba belép a programozó. Egy idegen. Egy olyan ember, aki az apró hazugságok hatalmas épületéhez kínál alapanyagot. 

Aki ingyenes programokat gyárt ahhoz, hogy például egy pornótartalomba bemásoljam a volt szerelmem képét, akire haragszom, vagy a rivális politikus szájába adjam a saját kényszerképzeteimet, hogy ezzel lejárassam. Ráadásul a felhasználó vagy a programozó ezért a lehetőségért nem vonható felelősségre, és le sem leplezhető

– fogalmaz a kommunikációkutató.  
A rémisztő a hazugságtámogató technológiai fejlődésben az, hogy a jelenség nem csak akkor érint bennünket, ha elég fontosak vagyunk a közéletben. Sőt, a hétköznapi emberekkel kapcsolatos deepfake-et kevésbé ismerjük fel, mint a közéletben megjelenő hamisságokat.
Persze nem vagyunk teljesen védtelenek az ilyesmivel szemben, állítja Aczél Petra és a Deepfake: a valótlan valóság című tanulmánykötet tizennégy szerzője. 
A teljes írást a Képmás magazinban olvashatják el.

Borítókép: Aczél Petra (Fotó: Emmer László)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.