Élmények éve: 2023

Miközben régi és új háborúk szörnyűségét ontja ránk az internet, s miközben a rosszul kigondolt európai válaszlépések súlyos gazdasági problémákkal tették nehézzé a mögöttünk hagyott esztendőt, azért 2023-ban sem hallgattak a múzsák Magyarországon. Nagyrendezvények, kis események, konferenciák, találkozások, kinevezések és persze leváltások tették színessé az óesztendőt. Lássuk a legfontosabbakat!

Budapest, 2023. június 23. A Madách Projekt 2023 - Az ember tragédiája elõadás fõpróbája a Hajógyári szigeten lévõ gyárcsarnokban 2023. június 22-én. A Színházi Olimpia programjának részeként megvalósuló produkció keretében négy kontinens tizenegy országának színmûvészet szakos hallgatói mutatják be Madách Imre legismertebb alkotását. A darabot Vidnyánszky Attila rendezte. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Kisebb nyilvánosságot kapott az ugyancsak 2023-as Madách-emlékév, amelyhez kapcsolódóan ugyancsak országszerte rendeztek kiállításokat, konferenciákat, pódiumbeszélgetéseket és kulturális programokat. 

A Madách 200 két határainkon túlmutató rendezvényét érdemes külön is megemlíteni: egyfelől a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma több színházi előadással, illetve az alsósztregovai Madách-kastélyban szervezett Alsósztregovai irodalmi nappal tisztelgett az alkotó emléke előtt. 

Másfelől a Madách nemzetközi színházi találkozó (MITEM) alkalmából az SZFE szervezett különleges produkciót. A Tragédia előadásába úgy vontak be külföldi partnereket, hogy Varsó, Bukarest, Liverpool, Párizs, az egyiptomi Gíza, Athén, Milánó, Isztambul, Tbiliszi, Kanada egy-egy színészeket képző felsőoktatási intézménye, valamint az SZFE egy-egy bábos és színészosztálya, illetve egy kaposvári színészosztály Madách művének egy-egy jelenetét vitte színre.

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját látványos programsorozattal, kiadványokkal, koncertekkel ünnepelte meg a főváros, Eötvös Loránd születésének (1848. július 27.) 175. évfordulójához kötődően kiállításokkal, emléktábla-avatással, de még emléktúrával is tisztelegtünk, inkább konferenciákat hozott a Neumann 120 emlékév, és több kiállítással ünnepeltük a Pragmatica Sanctio elfogadásának 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet.

A világ színpadán

2023 fontos év volt a magyarországi és külhoni színházak életében ugyanúgy, ahogyan a nemzetközi művészeti kapcsolatok szempontjából is. Az ország számos kis- és nagyvárosában és a fővárosban is a színházi előadásoké, performanszoké volt a főszerep márciustól egészen októberig. A színházi olimpia nemzetközi kezdeményezés, amelynek évről évre más ország ad otthont. Tavaly Magyarország rendezhette meg ezt a nagyszabású rendezvénysorozatot, amelyhez a rendkívül sok külföldi produkció és a világhírű alkotók – mint például az alapító Suzuki Tadashi és Theodórosz Terzopulosz – előadásai mellett számos hazai fesztivál is csatlakozott. Többek között a Madách Imre nemzetközi színházi találkozó (MITEM) IX. és X. etapja, a Bábművészeti világtalálkozó, az AITA/IATA nemzetközi amatőr színházi fesztivál, a Jelen/Lét fesztivál, a VéNégy fesztivál és színházi találkozó, a TÁNC XXV. Nemzetközi Kortárstánc-fesztivál és még sok egyéb rendezvény. A programsorozat egyik különlegessége az volt, hogy a csecsemő korosztálytól egészen a felnőtt nézőkig mindenkinek kikapcsolódást és szellemi feltöltődést ajánlottak a színházi bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, táncprodukciók és könyvbemutatók.

A több szempontból is kiemelt eseményt lapunk is nyomon követte. Az előadásokról nem csak kritikák születtek. Több jeles alkotóval is készítettünk interjút, úgy, mint Romeo Castelluccival, Eugenio Barbával, Aurora Canóval, Szlava Polunyinnal, illetve Vidnyánszky Attilával, aki 2023-ban a színházi olimpia nemzetközi bizottságának tagja lett.

A látványos záróeseményen Madách Imre művét, Az ember tragédiáját mutatták be a Nemzeti Színház főigazgatójának rendezésében. A koncepció alapján minden egyes színt más-más ország színművész hallgatói adták elő az általuk megálmodott díszlettel, jelmezekkel, a saját anyanyelvükön. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett többek között Franciaországból, Angliából, Lengyelországból, Görögországból, Törökországból, Georgiából és Kanadából is érkeztek hazánkba fiatal művészek, hogy részt vehessenek ebben a nagyszabású nemzetközi együttműködésben.

Festőzseniktől a zenei legendákig

Színes pezsgés jellemezte a főváros kulturális életét a kiállítások tekintetében is, ugyanis számos nemzetközi szenzációnak is beillő tárlat várta az érdeklődőket. 

Egy éve, január 22-én, a magyar kultúra napján, s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján startolt el a Magyar Zene Háza első időszaki tárlata Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig címmel. 

Márciusban a felújított a Károlyi-palotában kapott helyet Polcz Alaine író, pszichológus, a halál és a gyászfeldolgozás szakértőjének életműve. A 2024. február 25-ig látogatható Világjáték felidézi azt a pszichológiai-játékdiagnosztikai módszert, amelynek magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése volt Polcz Alaine szakmai életútjának legfontosabb eredménye. 

Csontváry Kosztka Tivadar hatvan év után, születésének 170. évfordulóján „tért vissza” a Szépművészeti Múzeumba még áprilisban. 

Ez alkalomból a festőzseni negyvenöt remekművét szedte egy csokorba az intézmény. Szintén ebben a hónapban a magyar művészettörténet egyik legkülönlegesebb alkotójának, Gulácsy Lajosnak szentelt nagyszabású életműkiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. Óriási mérföldkő volt júniusban, hogy a neves fotográfus, haditudósító felvételeiből megszületett a fényképészről elnevezett Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyitásának tizedik évfordulóján a világ első állandó Robert Capa-kiállítása. 2023 szeptemberéig kellett várnunk Renoir életművét fókuszba helyező tárlatra, amelyet 2024 január 7-ig megtekinthető a Szépművészetiben.

A dicsőségcsarnok új hősei

Bár a tudományos eredményeket és elismeréseket önálló tématerületként tartja számon a sajtó, mindenképpen érinti a kulturális életet is a két új magyar Nobel-díj. A biokémikus Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és Krausz Ferenc, a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban kísérletező fizikusa elismerése meglepetés, egyúttal felemelő élmény volt. A Két új Nobel-díjast azóta is rendezvények tucatjain ünnepli Magyarország.

Maradók és távozók

Kulturális intézményrendszerünk számos vezetői posztján történt változás, illetve a várakozásokkal szemben maradt a változatlanság. 

A leköszönő Vashegyi György helyére Turi Attila Kossuth-díjas építészt választották meg a Magyar Művészeti Akadémia új elnökévé. 

Ókovács Szilveszter, aki 2013 óta vezeti a Magyar Állami Operaházat, újabb ciklusra kapta meg főigazgatói kinevezését. Hozzá hasonlóan folytathatja a munkát a Nemzeti Színház élén Vidnyánszky Attila, a Petőfi Irodalmi Múzeum élén Demeter Szilárd, a Budapesti Operettszínház vezetőjeként Kiss-B. Atilla, a Pesti Magyar Színház – Ifjúsági és Családi Színház igazgatójaként pedig Nagy Viktor. Ugyancsak ismételt bizalmat kapott Barnák László színész, rendező a Szegedi Nemzeti Színház élén.

Változás történt azonban a Nemzeti Múzeumban. L. Simon László azonnali hatállyal történő elbocsátása után a korábbi főigazgató-helyettes, Hammerstein Judit vette át az intézményvezetői posztot. A Fővárosi Önkormányzat pedig a Budapesti Történeti Múzeumot 2019 óta vezető Népessy Noémit cserélte le Csorba Lászlóra, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatójára. Gemza Péter jelenlegi igazgató megbízatásának lejártával pedig Mátyássy Szabolcsot választották a debreceni Csokonai Nemzeti Színháza igazgatónak. Velük vágunk bele az új esztendőbe.

Borítókép: A Madách Projekt 2023 – Az ember tragédiája előadás főpróbája a Hajógyári szigeten (Forrás:MTI/Máthé Zoltán)