A kultúra fővárosa
Veszprém a Bakony–Balaton régióval közösen egyedülálló módon 2023-ban egy egységes élményrégióként viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A régió vendégei így nemcsak a Balatont, hanem a gazdag kulturális programok kínálatát is élvezhették. A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programsorozat hivatalosan január 21-én vette kezdetét. A programév elejével olyan időszak kezdődött el, amely minden itt élőnek és ide látogatónak új ajtókat nyitott ki, amelyek mögött gazdag kulturális kincseink, értékeink találhatók. Az a gazdag örökség, amely évszázadokon, sőt évezredeken ível át és amely minden magyar embernek büszkeséget jelenthet.
Január 21-én látványos ünneppel startolt el Veszprémben az Európa kulturális fővárosa év. Egész évben számtalan fesztivál, koncert, előadás és kiállítás várta a látogatókat. Cirkuszművészeti produkciókat is láthattak a belvárosban, jazz-, és barokk művészeti fesztiválon, városi sétákon vehettek részt, világhírű alkotók tárlatait nézhették meg, helyi termelők finomságaiból válogathattak az Óváros téri piacon. A nagy pörgésben lelassulásra, kirándulásra is lehetőség volt, hiszen Veszprém az a város, ahol úgy indulhatunk akár félnapos túrákra, hogy el sem kell hagynunk a város határait.
Veszprém mellett Temesvár és a görögországi Elefszína is viselhette idén az Európa kulturális fővárosa címet.
Természetesen nekünk, magyaroknak a temesvári rendezvénysorozat volt a fontosabb, hiszen már a felkészülés során kiderült, a bánáti nagyváros etnikai és kulturális sokszínűségét is hangsúlyozni fogja a programokban.
Ennek megfelelően része lett a kezdeményezésnek a temesvári magyar napok, a Bolyai János Temesvárról írt levelének 200. évfordulója alkalmából szervezett Művészet és tudomány nemzetközi konferencia, valamit Temesvár egykori főépítésze előtt tisztelgő, Székely László Temesvára című kiállítás.
Kétszáz éve született
Lezárult a Petőfi Sándor születésére emlékező kétéves bicentenáriumi programsorozat. A kormány csaknem kilencmilliárd forintot szánt az országos Petőfi-emlékév rendezvényeire, de jutott ebből az összegből kiadványok elkészítésére, múzeumok felújítására és új tárlatok megnyitására is. Országszerte állandó és mobil kiállításokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, irodalmi emlékházak és egyéb kulturális intézmények megújítását, tárlatokat, közösségi kulturális eseményeket szerveztek a megemlékezők.
A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállítása mellett tizenegy Kárpát-medencei Petőfi-emlékhely és további négy, a XIX. század kiemelkedő alkotóihoz köthető kultuszhely megújítása kezdődhetett el.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár az emlékév záró eseményén arra hívta föl a figyelmet, hogy a kétéves programban olyan rendezvény- és fejlesztéssorozat valósult meg, amely a Kárpát-haza kulturális intézményrendszerét és közösségeit egyaránt bevonta, sőt kilépve a magyarlakta területekről, a külképviseletek és külföldi magyar intézetek által szervezett programokon Tokiótól Havannáig rendeztek tematikus kiállításokat, előadásokat és családi programokat.
Fontos volt Petőfi Sándor alakját kiszabadítani a felszínes ismeretek béklyójából, és ráirányítani a figyelmet arra a gazdag, árnyalt örökségre, amely túlmutat tragikusan rövidre szabott életén.
A nemzeti ikonná vált költő művészetén, tettein keresztül beszél a jelenkor emberének, fiataljainak hazaszeretetről, áldozatról és odaadásról – mondta Závogyán Magdolna.
