– Egy emelkedő nemzet sikerét kultúrája gazdagságában lehet leginkább lemérni – mondta Gulyás Gergely Békéscsabán, ahol átadta a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést Fekete Péternek.
Ünnepi beszédében a tárcavezető úgy fogalmazott: azokat ünneplik, akik létrehozták és fenntartják a kultúrát; azokat a közösségeket, amelyek szárnyakat építettek a magyar kultúra épületéhez. Ünnepelni jöttek azt a köteléket, amely minden egykor és ma élő magyart összeköt a nagyvilágban, és ünnepelni az összes művészeti ágat. A kultúra hozzásegít a túléléshez, segíti az eligazodást – közölte. – A kultúra más, mint a divat. Általa tartozunk össze, meghatároz bennünket, addig tudunk megmaradni, amíg örökölt értékeinket megőrizzük és tovább tudjuk adni. A kultúra addig marad meg, amíg keressük a jót, szépet és közöset egy nemzet életében – fogalmazott.
Gulyás Gergely kiemelte: Fekete Péter államtitkár a magyar kultúra sok-sok ágában, területén és legkülönbözőbb szintjein szolgált. Államtitkárként sokat tett azért, hogy a kultúra művelésének országos és helyi lehetőségei mindenütt bővüljenek. Sikeres művészként, együttesek vezetőjeként és előadások színpadra álmodójaként különösen sokat tett a cirkuszművészet XXI. században járható útjainak felfedezéséért és megteremtéséért.
– Köszönet érte, személyesen is köszönöm azokat az éveket, amikor együtt dolgozhattunk – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely miniszter Szarvas Péter polgármesterrel és Herczeg Tamással, a térség országgyűlési képviselőjével közösen adta át a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést, amely azon kimagasló teljesítményt nyújtó alkotó- és előadóművészeknek, közösségeknek, valamint mindazon személyeknek vagy közösségeknek adományozható, akik és amelyek Békéscsaba város kultúrájáért, hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak, tettek vagy a városban hosszabb időn át kiemelkedő művészeti és közművelődési tevékenységet végeztek.
A méltatásban elhangzott: Fekete Péter közel negyven éve járul hozzá aktív szervező munkával a magyar elődadó-művészeti élet európai pozicionálásához. Diplomáit négy különböző országban – Németországban, Nagy-Britanniában, Ukrajnában és Magyarországon – szerezte, nemzetközi kapcsolatai rendkívül széles körűek.
Németországban különböző színházakban, cirkuszokban, előadó-művészeti színtereken lépett fel, majd 1994-től Nagy-Britanniában élt, szerzett színházi rendezői diplomát, s nyolc évig szervezte, irányította a teljes magyar felsőoktatást lefedő Angol nyelvű színház a magyar felsőoktatásban elnevezésű programot.
A Nemzeti Színház nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztjára tért haza 2002-ben. Megszervezte a megyejárás programot, így az ország valamennyi megyéje bemutatkozási lehetőséghez jutott a nemzet teátrumában. 2007-ben felkérést kapott a békéscsabai színházi iskola átszervezésére, ahol a színházi háttérszakmák iskolarendszerű képzését indította be. Lektora és kiadója három, a háttérszakmák képzésében használt alaptankönyvnek. Szakmai irányítása mellett jött létre az IBSEN Stúdiószínház, Magyarország különleges, a színházi háttérszakmák képzését is szolgáló stúdiószínháza. 2008-tól 2015-ig igazgatta a Békéscsabai Jókai Színházat. A csabai időszak alatt több mint húsz előadást, gálát, nagyrendezvényt rendezett, játékteret, látványt tervezett, és továbbra is tanított a Színitanházban. Feldolgozta és televíziós programsorozattal bemutatta, népszerűsítette a színházi háttérszakmákat, kiemelve és megbecsülve azok legkiválóbb hazai képviselőit. Irányítása alatt a színház társulata számos nemzetközi és hazai fesztiválon szerepelt sikerrel. A meghívások és díjak mellett a békéscsabai közönség osztatlan és hangos megbecsülése minősíti munkáját.
Megvalósította Közép-Európa akkor még egyetlen cirkuszszínházi sátrát, a Jókai Porondszínházat, és ekkor adták át a Szarvasi Vízi Színházat is. A nevéhez kötődik a Magyar Teátrum színházi havilap megalapítása, mely Magyarország legnagyobb példányszámú színházi kiadványa.
A vidéki színházak igazgatói elnöküknek választották. 2015-től napjainkig a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, közben a 2018 és 2022 közötti időszakban Magyarország kultúráért felelős államtitkára volt. Az államtitkári időszaka alatt sem vált meg a művészi munkától, rendezései rendre sikerrel és telt házzal futottak és töltik meg ma is az ország egyetlen kőcirkuszát. Látványos, trükkökkel teli színpadi világa egyedülálló. Gyakran segíti más rendezők, alkotócsoportok munkáját játéktér, látvány és trükkeffektek elkészítésével. Stúdiószínházi darabjai társadalmi problémákat feszegetnek, fesztiváldíjakat nyernek.
A cirkuszművészet megújítása terén kifejtett rendezői munkássága rendkívüli figyelmet hozott hazánknak. Jelentős külföldi fesztiválok hívják zsűritagnak, elnöknek, előadónak. Úttörőként bizonyítja, hogy a klasszikus cirkuszművészet képes társadalmi üzenetek eljuttatására, katarzis létrehozására. Munkáját a fesztiváldíjak mellett a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés mellett Jászai-díjjal értékelte a szakma és a közönség.
Fekete Péter példamutató színházi pályafutása, meghatározó művészeti, művészi munkássága, Békéscsaba városáért végzett kiemelkedő, magas szintű munkája elismeréseként, méltán jogosult a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetésre – hangzott el az ünnepségen.
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház 2008 és 2015 közti igazgatója, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója a beszédében hangsúlyozta: az elismerés azt jelenti, nem felejtették el békéscsabai évei után sem, de arról is szól, hogy Magyarországon a cirkuszművészet a kultúra része, ami azért is értékes, mert a világon nem mindenhol van így.
Tíz éve már, hogy a januári időszakot Monte-Carlóban kell, hogy töltsem, hiszen a világ szakmai közössége ott gyűlik össze, ahol konferenciákon megvitatják a világ cirkuszművészeti dolgait, és idén először fordult elő, hogy nem vagyok ott. Nem volt kérdés, hogy nekem most Békéscsabán a helyem
– jegyezte meg a főigazgató.
