A kötet szerzői nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy az Európai Unió döntéshozóinak, illetve a térség iránt érdeklődőknek bemutassák a kárpátaljai magyar közösség XX. századi múltját és a jelenkori életének lehetőségei.
1944-es Szovjetunióhoz való csatolásától a 2022-ig ismerhetjük meg a Kárpátalja történetét.
A kötet így a második világháborútól az orosz–ukrán háborúig mutatja be a magyar kisebbség közel nyolc évtizedét.
A kárpátaljai magyarok jövője a tét
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő előszavában kiemelte, hogy nemcsak a múlt sorsfordító és fájdalmas állomásait kívánták bemutatni a tanulmánykötettel, hanem a magyar kisebbség azon erőfeszítéseit is, amelyet az önazonosságáért, a politikai és a nyelvi-oktatási jogaiért vívott küzdelmeiről szóltak. Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja a geopolitikai jelentősége miatt a XX. században a nagyhatalmak játékszerévé vált.
A kárpátaljai magyarok így öt ország állampolgáraivá is váltak.
Az 1944 és 1991 közötti, úgynevezett szovjet időszak a kárpátaljai magyar és német ajkú lakosság több tízezer tagjának a deportálásával, kollektív bűnössé nyilvánításával, állampolgári jogaitól és emberi méltóságától való megfosztásával vette kezdetét
– fogalmazta meg előszavában Bocskor Andrea.
Küzdelem a magyarság megmaradásáért
Kárpátalja a szovjet totalitárius rendszerbe való beépítése sok áldozattal járt. A magyarok életének állandó részeivé váltak a megtorlások és a megfélemlítések.
Ukrajna 1991-es létrejöttével a magyar kisebbségek is vissza kívántak térni nemzeti identitáshoz és nyelvükhöz. Az alkotás, más történelmi összefoglalóktól eltérően, demonstrálja a független Ukrajna három évtizedét is. A szerzők ismertetik azt, hogy a magyar érdekszövetségek hogyan igyekeztek elérni a magyar kisebbségnek járó jogokat. Az elért sikerek után azonban 2014 után az Ukrajna területén élő kisebbségek jogai csorbulni kezdtek, így a kárpátaljai magyarságéi is.
A könyv így nagy ívben, a kommunista rezsim jogsértéseitől jut el a jelenkori a kisebbségeket ért nyelvi is jogi lehetőségek szűkítéséig.
Molnár D. Erzsébet tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy az 1944-es szovjet hatalomváltás sokkal tragikusabb, mint a korábbiak. A Szovjetunión belül a kárpátaljai magyarok csak másodrendű állampolgárok lehettek. Legalább harminc-negyvenezer magyar férfit hurcoltak el, nagy többségük sosem tért vissza a gulágról.
A tisztogatási hullám máig meghatározza a térség életét és jelenkori közösségeinek állapotát.
Tanulmányában források alapján szemlélteti, hogy az egyénnek és közösségnek egyaránt jogfosztás sorozatát kellett elviselnie.
A Küzdelem a megmaradásért – A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című kötet szerzői: Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália, Darcsi Karolina, Orosz Ildikó és Csermicskó István.
Borítókép: Küzdelem a megmaradásért – A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című kötet borítója (Fotó: Tóth Gábor)
