Költő szeretett volna lenni, aztán az egyik legnagyobb magyar nyelvésszé vált

Életének 92. évében, vasárnap Budapesten elhunyt Grétsy László Prima Primissima díjas nyelvész, az anyanyelvápolás ismert személyisége, aki elképesztő szellemi örökséget hagyott maga után, mégis a családjára volt a legbüszkébb.

Budapest, 2020. december 16. A Duna Médiaszolgáltató által 2019-ben alapított Tõkéczki László-díjjal idén kitüntetett Grétsy László nyelvész, a nyelvmûvelés kiemelkedõ alakja, az Álljunk meg egy szóra! egykori mûsorvezetõje budapesti otthonában 2020. november 23-án. Online ünnepi mûsorban adta át a közmédia legrangosabb díjait Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a díjakat alapító Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. MTI/Cseke Csilla Fotó: Cseke Csilla

1987–98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993–96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.

A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízióműsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra! című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

A műsort Vágó Istvánnal közösen vezette és rendkívül szórakoztató módon beszéltek a magyar nyelv szabályairól és állandó formálódásáról. Miként a televíziós szereplésről egy 2012-es, a Nyelv és tudomány című lapban fogalmazott minderről,

Mindig nagyon vigyáztam, hogy ne is legyek soha feltűnő, magamutogató. Az ilyet mindig rendkívül visszataszítónak találom. Akár kevésbé, akár jobban ismert az ember, jó ha tudja, hogy nem ez teszi az életét értékessé. Ugyanakkor fontos, hogy a média világa milyen nagyszerű lehetőséget adott épp az előbbiekhez: kilépni az elefántcsonttoronyból, hogy megoszthassam másokkal is azt, amit tanultam, amit fontosnak és szépnek, értékesnek, sőt, szórakoztatónak és érdekesnek tartok.

Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).

Komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).

Az elképesztő szellemi életútja ellenére is, amikor az Új Városnak adott interjújában feltették neki a kérdést, hogy mire a legbüszkébb, azt felelte:

Bár mind szakmai tudományos eredményeimnek, mind a nyelvművelés, az anyanyelvápolás terén elérteknek nagyon örülök, a legbüszkébb mégis az utódaimra vagyok; a már említett gyermekeimre és unokáimra, meg arra, hogy már három dédunokám is van, s hogy a sor még folytatódhat is. Annál, hogy már a jövő képviselői is itt vannak velem a családomban, nem tudok, de szerintem nem is lehet elképzelni nagyobb örömet.

---

A magyar nyelv egyik legismertebb művelője szimbolikus módon éppen a magyar kultúra napján hunyt el, a közmédia csatornái az emléke előtt tisztelegnek: a Kossuth rádió 19.30-tól megismétli az Aranyemberek című műsorának adását, amelyben Rékai Gábor volt Grétsy László beszélgetőpartnere. A Duna Worldön 18.30-tól művelődéstörténeti összeállítás látható a magyar nyelv megújítóiról Grétsy László gondolataival, Nyelvújítástól-nyelvújításig címmel. Az M5 kulturális csatorna az Agenda kulturális híradó esti adásában emlékezik meg Grétsy Lászlóról, január 23-án pedig a Librettóban idézik fel alakját. 

Borítókép: Grétsy László (Fotó: MTI/Cseke Csilla)