Mint írják, a színházak és a múzeumok látogatottságában a járványhelyzet óta gyors visszarendeződés tapasztalható, de 2022-ben még nem érte utol a pandémia előtti szinteket. A kormányzati költségvetésben a kultúra fontos szerepet játszik, 2013 óta az európai uniós élvonalban van, 2018 óta pedig GDP-arányosan a legmagasabbak a ráfordítások.
Fontos tényező a kulturális szektornak, hogy a nagy léptékű állami kiadások a válságos időszakban is fennmaradtak, ez is megalapozhatta a gyors visszarendeződést.
Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások. A magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta szerepelnek az öt első európai uniós tagállam között, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadású tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban. Ennek megfelelően a 2010-es évek eleje óta fokozatosan emelkedést láthatunk olyan mutatókban, mint a színházak és a múzeumok látogatottsága. Előbbi esetében 2010 és 2018 között kilencven százalékkal, utóbbi esetében 2012 és 2019 között negyven százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatások száma. E kedvező folyamatban a koronavírus-járvány hozott nagyobb törést, de a pandémiát követően gyors visszarendeződés következett – derül ki az összefoglalóból.
2023-ról a KSH 2024 júniusában közöl számokat. Mindazonáltal
a szektor dinamikus fejlődését vetíti előre, hogy 2023-ban a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása között kettő is szerepel: a Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint kétszázezren látogatták meg, és az időszaki tárlatot két héttel meghosszabbították. A Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra szintén több mint kétszázezren voltak kíváncsiak.
A könyvkiadásban 2010 és 2022 között ötven százalékot közelítő növekedés valósult meg, itt a járványhelyzet tovább gyorsította a folyamatokat. 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente. Az olvasás igen népszerű szabadidős tevékenységgé vált a járvány időszakában. Az Európai Könyvkiadók Szövetségének felmérése szerint
a világ népességének harmada több könyvet olvasott és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31 százaléka több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben. A digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18 százaléka, hangoskönyvek hallgatására pedig hat százaléka fordít több időt.
Magyarországon a KSH vonatkozó adatai alapján a járványhelytet után is szárnyal a könyvkiadás.
A jövőbeni kedvező tendenciákat biztosíthatja, hogy a fiatal korosztály, a Z generáció tagjai szeretnek olvasni, és körükben is elsősorban a papíralapú könyvek a népszerűek nemzetközi felmérések alapján. Ezt alátámasztja a korábbi, 2020-as hazai, az MKKE által készített felmérés is. A fiatalok körében nem a kötelező olvasmányok miatt magas az olvasás aránya, a legnépszerűbbek az önismereti könyvek, míg további kutatásokat figyelembe véve népszerűek a fantasy, a sci-fi, a horror, valamint a szuperhősös és a romantikus alkotások is. Emellett a szokások átalakulását jelzi, hogy nagyban hozzájárul egy-egy könyv olvasottságához, ha annak filmváltozata is elérhető és különböző internetes tartalmak is kapcsolódnak hozzá – írják.
Borítókép: Előadás a Pécsi Harmadik Színházban (Forrás: Facebook/Pécsi Harmadik Színház)
