A híres sütemény feltételezett eredete egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk.
Sok, a XIX. és a XX. század fordulóján neves séfek alkotta recept került be a háziasszonyok konyhájába, általában némileg átalakítva vagy leegyszerűsítve. Ez történt a rigójancsival is, hogy eljutott a „nemesek asztalától” és a luxuséttermekből a hétköznapi emberekhez. Napjainkban is többféle rigójancsirecepttel találkozhatunk, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén továbbra is hatalmas népszerűségnek örvend, sokan készítik el otthon is.
No, de vajon ki volt Rigó János, és miért neveztek el róla süteményt?
A válasz kalandosabb, mint gondolnánk. Rigó Jancsi 1858-ban született Pákozdon. A szegény roma családban – ahol 11-en voltak testvérek – Jancsi hamar kiemelkedett kivételes muzsikustehetségével. Eleinte a Székesfehérvári Magyar Király kávéházban hegedült, majd felvették Barcza Józsi zenekarába, akikkel Kaposvárra, majd idővel Párizsba is eljutott. A világ akkori fővárosában később saját zenekarával is megállta a helyét. A Boulevard des Italiens egyik legnépszerűbb intézményének számító Caffe Paillard-ban lépett fel, gyakran az elit és különösen az arisztokrácia tagjai előtt.

Egyik este is egy híres klubban muzsikált, s állítólag olyan szépen játszotta a szólóját, hogy sok hölgy szívét lángra lobbantotta. Aznap este a Paillard-ban vacsorázott Chimay herceg, tőrvívó olimpikon és annak alig 23 éves felesége, Clara Ward, a michigani acélkirály lánya.
A milliomos Claire végzetesen beleszeretett a tüzes, fekete szemű hegedűsbe, és gondolkodás nélkül elhagyta érte a férjét.
Természetesen Jancsi is elvált feleségétől, s a különös liezon nagy port kavart a korabeli bulvársajtóban, Rigó Jancsi a következőképpen mesélte el a Budapesti Hírlap újságírójának a találkozást:
Bejártam Franciaországot, Angliát s Berlinben is voltam. 1895-ben Párisban voltam s egy előkelő restaurantban játszottam. Egy este feltűnő szépségű és fiatal asszony lépett be a restaurantba egy férfi oldalán. Velem szemben foglaltak helyet s láttam, hogy az asszonyra roppant hatással van a játékom. Megkérdeztem tőle, hogy melyik nótát húzzam el neki. Az asszony azt felelte, hogy a magamét. Ekkor csendült fel a Fekete szem éjszakája és megszületett a legenda, ami azóta is ismert. Az asszony eljött másnap, harmadnap, mindennap, azután meghívott magához is. A férje, Chimay herceg, veszekedő, beteges és csúnya ember, nem csoda hát, hogy jobban tetszettem neki, mint az ura, aki, mikor megtudta, hogy a neje engem szeret, üldözni, kínozni kezdte. A hercegnő megunta, emiatt az ősszel elhagyta az urát s azóta együtt vagyunk.