A híres sütemény feltételezett eredete egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk.
Sok, a XIX. és a XX. század fordulóján neves séfek alkotta recept került be a háziasszonyok konyhájába, általában némileg átalakítva vagy leegyszerűsítve. Ez történt a rigójancsival is, hogy eljutott a „nemesek asztalától” és a luxuséttermekből a hétköznapi emberekhez. Napjainkban is többféle rigójancsirecepttel találkozhatunk, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén továbbra is hatalmas népszerűségnek örvend, sokan készítik el otthon is.
No, de vajon ki volt Rigó János, és miért neveztek el róla süteményt?
A válasz kalandosabb, mint gondolnánk. Rigó Jancsi 1858-ban született Pákozdon. A szegény roma családban – ahol 11-en voltak testvérek – Jancsi hamar kiemelkedett kivételes muzsikustehetségével. Eleinte a Székesfehérvári Magyar Király kávéházban hegedült, majd felvették Barcza Józsi zenekarába, akikkel Kaposvárra, majd idővel Párizsba is eljutott. A világ akkori fővárosában később saját zenekarával is megállta a helyét. A Boulevard des Italiens egyik legnépszerűbb intézményének számító Caffe Paillard-ban lépett fel, gyakran az elit és különösen az arisztokrácia tagjai előtt.
Egyik este is egy híres klubban muzsikált, s állítólag olyan szépen játszotta a szólóját, hogy sok hölgy szívét lángra lobbantotta. Aznap este a Paillard-ban vacsorázott Chimay herceg, tőrvívó olimpikon és annak alig 23 éves felesége, Clara Ward, a michigani acélkirály lánya.
A milliomos Claire végzetesen beleszeretett a tüzes, fekete szemű hegedűsbe, és gondolkodás nélkül elhagyta érte a férjét.
Természetesen Jancsi is elvált feleségétől, s a különös liezon nagy port kavart a korabeli bulvársajtóban, Rigó Jancsi a következőképpen mesélte el a Budapesti Hírlap újságírójának a találkozást:
Bejártam Franciaországot, Angliát s Berlinben is voltam. 1895-ben Párisban voltam s egy előkelő restaurantban játszottam. Egy este feltűnő szépségű és fiatal asszony lépett be a restaurantba egy férfi oldalán. Velem szemben foglaltak helyet s láttam, hogy az asszonyra roppant hatással van a játékom. Megkérdeztem tőle, hogy melyik nótát húzzam el neki. Az asszony azt felelte, hogy a magamét. Ekkor csendült fel a Fekete szem éjszakája és megszületett a legenda, ami azóta is ismert. Az asszony eljött másnap, harmadnap, mindennap, azután meghívott magához is. A férje, Chimay herceg, veszekedő, beteges és csúnya ember, nem csoda hát, hogy jobban tetszettem neki, mint az ura, aki, mikor megtudta, hogy a neje engem szeret, üldözni, kínozni kezdte. A hercegnő megunta, emiatt az ősszel elhagyta az urát s azóta együtt vagyunk.
A XX. század elején Clara és Jancsi olyan népszerűek voltak Magyarországon, hogy nehezen találtak nyugalmat, amikor Budapesten szálltak meg a Hotel Rémiben. Amikor a Vasvármegye cikket közölt „Európa legérdekesebb hercegnőjéről […] az ő tulajdon cigányával egyetemben” Clara Ward francia nyelvű levélben tiltakozott a lap szerkesztőségénél. Azt állította, hogy az ilyen cikkek miatt kénytelen elhagyni Budapestet, és a továbbiakban ő és szeretett Jancsija a távoli Szombathelyen lesz kénytelen nyugalmat keresni.
De hogyan lett mindebből sütemény?
Nos, a rigójancsi keletkezéséről nem sokat tudunk. Az egyik történet szerint a tortát a budapesti Hotel Rémi egy cukrásza alkotta meg – itt szállt meg a gyakran a két szerelmes – és a cukrász nekik ajánlotta művét. Vannak, akik szerint Clara járt közben, hogy a cigányfiúról kapja nevét a sütemény. Egy másik történet szerint Clara kifejezetten egy neves francia cukrászt kért fel, hogy készítsen olyan desszertet, amely Rigóra emlékezteti. A feljegyzések szerint Rigó Jancsi, amikor először kóstolta meg a süteményt, azt mondta:
sötét mint az én bőröm és fehér, mint Claráé; lágy, mint Clara lelke, és édes, mint a szerelmünk.
Az előkelő nő és első férje, Chimay hercege gyakran vendégeskedtek híres, fényűző párizsi éttermekben. Többet közülük anyagilag is támogattak; tiszteletükre Escoffer francia séf több ételkülönlegességet is komponált. Eképpen elképzelhető, hogy Escoffer alkotta meg a híres süteményt.
És a horvátok?
A későbbiekben a fiumei Continental szálloda és a rigójancsi sütemény története összefonódott. A szállodát a Fiumara folyó mindkét partját érintő fejlődés csúcsán, 1877-ben építették. Hamar a társasági élet középpontja lett a Fiumével gyakorlatilag összenőtt horvátországi Susakon.
A szálloda kávéháza hosszú időn keresztül kultikus jelentőségű gyülekezőhely volt, sok fiumei emlékeiben máig élénken él. Különösen a süteménykínálatáról volt ismert.
Ez volt az a hely, ahol a vendégek megkóstolhatták a híres rigójancsit, amelyet nemzedékek gondoltak eredetileg fiumei édességnek, hiszen az egykoron Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó horvát városok közül itt fogyasztották a leghosszabb időn keresztül, még napjainkban is szerepel Fiume jobb kávéházainak és cukrászdáinak kínálatában.
A sütemény többféleképpen is készülhet attól függően, hogy fehér vagy barna krém kerül-e bele, vagy hogy adnak-e hozzá csokoládéreszeléket. A fiumei rigójancsi gazdag, könnyű, fehér krémjéről volt híres, két vékony piskótaréteggel és csokoládéreszelékkel készült. Az étcsokoládé intenzív íze és a tetejét díszítő csokoládédarabok vagy csokoládébevonat tette teljessé.
A korábbi feljegyzések szerint bár a pár kétszer járt összesen Fiuméban, emléküket máig őrizzük „süteményes” formában. Ha módunkban áll, Fiume kávéházai valamelyikében megkóstolni a rigójancsit, jusson eszünkbe Clara és Jancsi története, akik több mint száz évvel ezelőtt szenvedélyesen szerették egymást!
A múzem által közreadott Horvátországban ismert rigójancsi sütemény
Piskóta:
8 tojás sárgáját válasszuk szét a fehérjétől. Adjunk a sárgájához 8 evőkanál cukrot, és keverjük el jól benne. Adjunk 6 evőkanál lisztet és 2 evőkanál hideg vizet a sárgájához, keverjük össze, és adjunk hozzá még 2 evőkanál kakaóport.
Verjük fel kemény habbá a tojásfehérjét a sóval és néhány csepp citromlével, és keverjük a masszához.
Fontos! Kézzel és óvatosan keverjük össze mindent, hogy a hab ne essen össze.
Tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük 10 percig.
Krém:
5 dl habtejszín
250 g cukor
habfixáló
250 g étcsokoládé
Verjük fel a tejszínt a cukorral és a habfixálóval, majd keverjük hozzá a megolvasztott csokoládét. Vágjuk félbe a kihűlt piskótát, szurkáljuk meg finoman fogpiszkálóval és locsoljuk meg egy kis rummal. Keverjük meg finom baracklekvárral. Kenjük rá a kikevert krémet, és tegyük rá a piskóta másik felét.
Csokoládémáz:
Olvasszuk meg gőz felett 200g étcsokoládét 40 g vajjal, majd kenjük a piskóta tetejére.
