Románc és sütemény

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum márciusig látható új, Szerelem mint édes ihlet című horvát–magyar időszaki kiállítása az egyik megunhatatlan sütemény névadójának, Rigó Jánosnak állít emléket. A lágy muzsikaszó közben megismerhetjük Jancsi és Clara szerelmét, és a békebeli idők gasztronómiájába is betekintést nyerhetünk.

20240102 budapest vendeglato muzeum rigo jancsi c kiallitas havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Egy divatos hölgy a század elejéről Fotó: Havran Zoltán

A XX. század elején Clara és Jancsi olyan népszerűek voltak Magyarországon, hogy nehezen találtak nyugalmat, amikor Budapesten szálltak meg a Hotel Rémiben. Amikor a Vasvármegye cikket közölt „Európa legérdekesebb hercegnőjéről […] az ő tulajdon cigányával egyetemben” Clara Ward francia nyelvű levélben tiltakozott a lap szerkesztőségénél. Azt állította, hogy az ilyen cikkek miatt kénytelen elhagyni Budapestet, és a továbbiakban ő és szeretett Jancsija a távoli Szombathelyen lesz kénytelen nyugalmat keresni.

De hogyan lett mindebből sütemény?

Nos, a rigójancsi keletkezéséről nem sokat tudunk. Az egyik történet szerint a tortát a budapesti Hotel Rémi egy cukrásza alkotta meg – itt szállt meg a gyakran a két szerelmes – és a cukrász nekik ajánlotta művét. Vannak, akik szerint Clara járt közben, hogy a cigányfiúról kapja nevét a sütemény. Egy másik történet szerint Clara kifejezetten egy neves francia cukrászt kért fel, hogy készítsen olyan desszertet, amely Rigóra emlékezteti. A feljegyzések szerint Rigó Jancsi, amikor először kóstolta meg a süteményt, azt mondta: 

sötét mint az én bőröm és fehér, mint Claráé; lágy, mint Clara lelke, és édes, mint a szerelmünk.

Az előkelő nő és első férje, Chimay hercege gyakran vendégeskedtek híres, fényűző párizsi éttermekben. Többet közülük anyagilag is támogattak; tiszteletükre Escoffer francia séf több ételkülönlegességet is komponált. Eképpen elképzelhető, hogy Escoffer alkotta meg a híres süteményt.
 

És a horvátok? 

A későbbiekben a fiumei Continental szálloda és a rigójancsi sütemény története összefonódott. A szállodát a Fiumara folyó mindkét partját érintő fejlődés csúcsán, 1877-ben építették. Hamar a társasági élet középpontja lett a Fiumével gyakorlatilag összenőtt horvátországi Susakon.

 A szálloda kávéháza hosszú időn keresztül kultikus jelentőségű gyülekezőhely volt, sok fiu­mei emlékeiben máig élénken él. Különösen a süteménykínálatáról volt ismert. 

Ez volt az a hely, ahol a vendégek megkóstolhatták a híres rigójancsit, amelyet nemzedékek gondoltak eredetileg fiumei édességnek, hiszen az egykoron Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó horvát városok közül itt fogyasztották a leghosszabb időn keresztül, még napjainkban is szerepel Fiume jobb kávéházai­nak és cukrászdáinak kínálatában.
 

Híressé vált magyar ételek Fotó: Havran Zoltán

A sütemény többféleképpen is készülhet attól függően, hogy fehér vagy barna krém kerül-e bele, vagy hogy adnak-e hozzá csokoládéreszeléket. A fiu­mei rigójancsi gazdag, könnyű, fehér krémjéről volt híres, két vékony piskótaréteggel és csokoládéreszelékkel készült. Az étcsokoládé intenzív íze és a tetejét díszítő csokoládédarabok vagy csokoládébevonat tette teljessé.
A korábbi feljegyzések szerint bár a pár kétszer járt összesen Fiuméban, emléküket máig őrizzük „süteményes” formában. Ha módunkban áll, Fiume kávéházai valamelyikében megkóstolni a rigójancsit, jusson eszünkbe Clara és Jancsi története, akik több mint száz évvel ezelőtt szenvedélyesen szerették egymást!

A múzem által közreadott Horvátországban ismert rigójancsi sütemény

Piskóta:

8 tojás sárgáját válasszuk szét a fehérjétől. Adjunk a sárgájához 8 evőkanál cukrot, és keverjük el jól benne. Adjunk 6 evőkanál lisztet és 2 evőkanál hideg vizet a sárgájához, keverjük össze, és adjunk hozzá még 2 evőkanál kakaóport.

Verjük fel kemény habbá a tojásfehérjét a sóval és néhány csepp citromlével, és keverjük a masszához.

Fontos! Kézzel és óvatosan keverjük össze mindent, hogy a hab ne essen össze.

Tegyük 180 fokra előmelegített sütőbe, és süssük 10 percig.

Krém:

5 dl habtejszín

250 g cukor

habfixáló

250 g étcsokoládé

Verjük fel a tejszínt a cukorral és a habfixálóval, majd keverjük hozzá a megolvasztott csokoládét. Vágjuk félbe a kihűlt piskótát, szurkáljuk meg finoman fogpiszkálóval és locsoljuk meg egy kis rummal. Keverjük meg finom baracklekvárral. Kenjük rá a kikevert krémet, és tegyük rá a piskóta másik felét.

Csokoládémáz:

Olvasszuk meg gőz felett 200g étcsokoládét 40 g vajjal, majd kenjük a piskóta tetejére.

Borítókép: A kiállítás ilyennek ábrázolja Rigó Jánost, a feketeszemű hegedűst (Fotó: Havran Zoltán)