Vajon kiről mintázták a pécsi Színház tér szobrait? – veti fel a kérdést a Bama.hu hírportál, majd nyomban meg is válaszolja.
Romváry Ferenc Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, szakíró jóvoltából ugyanis a 2014-ben megjelent, Pécs köztéri szobrai című átfogó kötetből egyebek mellett ez is kiderül. A könyv a városban megtalálható alkotások összegzése mellett nemegyszer azok műhelytitkaiba is bepillantást enged. Vizsgálódásából nem hiányzik a Színház tér Rétfalvi Sándor által alkotott szoborpárja sem. A művészettörténész a rövid, velős elemzése során azt is megjegyzi, kikről mintázta a szobrász a titokzatos Színház téri szobrokat.
Leírása alapján a Komédia alakjában a művész Bretus Mária prímabalerinát, a Tragédiában pedig önmagát mintázta meg.
A színházzal szemben állva jobb kéz felől egy nyugodt, sztoikus derűt sugárzó mosollyal megörökített nőalak tartja az arca mellett a nevető színházi maszkját. Ő a Komédia alakja, az ókori görög drámák két klasszikus műfaja egyikének megjelenítője. Vele szemben ellentétpárja, a másik drámai műfaj, a Tragédia allegorikus alakja jelenik meg, egy szomorú maszkja mögött lehajtott fejjel magába roskadó, Harlekin-ruhás udvari bolondot, szomorú bohócot idéző figurában.
A Színház tér átfogó megújítására 1992-ben került sor, ekkorra készült el a Dévényi Sándor által tervezett tér a két szökőkúttal, melyek egész alakos bronzszobrait a Munkácsy Mihály-díjas Rétfalvi Sándor alkotta meg. A művész nevéhez olyan alkotások kötődnek, mint a havihegy ikonikus, keresztre szegezett Krisztus-szobra, Janus Pannonius síremléke vagy a székesegyház déli bejáratának szőlőindás milleniumi bronzkapuja.
