– Öten vagyunk testvérek, édesanyánk pedagógus, édesapánk pedig, mióta az eszemet tudom, olyan szenvedéllyel mesél a történelemről, mint senki más a környezetünkben. Az általuk hitelesen megélt és így öröklött értékrend olyan ajándék nekem, amire mindig biztos alapként támaszkodhatok – vallja a fiatal énekesnő, akit szülei inspirálták pályája irányába.
Testvéreihez hasonlóan zeneiskolába járt, hangszert tanult, majd a somorjai templomi kórusban szerepelt, ezt követően pedig, már önszántából, klasszikus énekleckékre jelentkezett.
Németh Imre tanár úr óráin ismerkedtem meg a népzenei gyűjtésekkel. Most is aktív régizenei együttesével sűrűn koncerteztek a Csallóközben, és gimnazistaként én is velük utazhattam, énekelhettem a középkori templomok falai között. Megérintett, hogy egy ilyen emelkedett térben mekkora ereje van az előadó-művészetnek: a hallgatóság is másképp viszonyul a zenéhez, és én is áthelyezem a hangsúlyt valami rajtam kívül eső dologra. Közvetítő lehetek
– meséli lelkesen Rebeka.
Az énekeket átszövő szakralitás, a népi kultúra és történelem iránti érdeklődés vezette rá, hogy néprajz szakot tanuljon Magyarországon. Itt ismerkedett meg a Tindia zenekar kreatív közösségével, mely tökéletes hátteret biztosított Rebekának, a népszerű, Gólya presszós táncházi fellépések mellett egy nagylemezt is készítettek közösen.
Párjára is ebben a közösségben talált. Fehér Viktor, a Kerekes Band zenésze és kreatív producere is, aki éppen Folkkocsmák világa című dokumentumfilm-sorozatát forgatta, amikor a Tindia táncházban megismerkedtek.
– Szép, hogy a zenei életen keresztül ismertük meg egymást. Korábban nem is gondoltam volna, mennyire fontos, hogy megegyező értékrendre, hangsúlyosan közös alapokra építkezzen egy kapcsolat. Viktor ma már a férjem, akkoriban a zenekarunk munkáját segítette, most pedig az egyéni karrieremet támogatja szívvel-lélekkel – mesélte Rebeka.
A felvidéki származású művésznek nem csupán a hangja, a jelleme is megvilágít valami jót a világunkból.
– Születésünkkor különféle képességeket kaptunk, és feladatunk, hogy ezekkel éljünk is – mondja, majd mosolyogva hozzáteszi, a szépre, az értékre mindig szükségünk lesz.
A Méry Rebekával készült interjút teljes terjedelmében a Magyar Krónika oldalán olvashatják el.
