Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz–KDNP) a Kossuth téri programmal kapcsolatban azt mondta: a város minden évben egy győztes csatával kezdi az évet, „ami kell a lelkünknek, s reméljük, kitart év végégig az érzés”.
A császári-királyi védelem parancsnoka Ladnai Bálint hagyományőrző százados, a támadó magyar királyi seregek parancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes. A rendezvény katonai szakértője Négyesi Lajos lesz.
Udovecz György, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnöke főszervezőként az ország egyik legszínvonalasabb hagyományőrző hadijátékának nevezte a szolnoki eseményt. Mint mondta: március 2-án délután koszorúzást tartanak az 1849. március 5-én elesett honvédek emlékére állított emlékműnél a Szabadság téren, majd Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emlékére állított tábla előtt a Lengyel Légió utcában.
Ezt követően avatják fel a Szolnoki csata történelmi emlékhelyet a Verseghy parkban. Az avatás után várják a csatát megelevenítő hadijátékra az érdeklődőket a Kossuth téren.
1849. március első napjaiban a császáriak megszállva tartották Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonta a császáriak figyelmét, miközben Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkelt a Tiszán, és lopva megközelítette Szolnokot. A haditerv bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték. A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott, és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. A szolnoki csata győzelemmel ért véget, a császári hadvezetés katasztrófaként értékelte az ütközetet, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban.
Borítókép: Felelevenítik az 1849-es szolnoki csatát (Fotó: Mészáros János)