A világhírű magyar zenei virtuóz, Cziffra György művészetének, életének és munkásságának állít emléket az az ötállomásos koncertsorozat, amely Kecskeméten, a Hírös Agóra Kulturális Központban veszi kezdetét 2024. május 3-án – olvasható a szervezők közleményében, amely arra is kitér, hogy a Cziffra-emlékkoncert-sorozat a Cziffra-vándorkiállítás felvezető eseménye, amely majd 2024 novemberében nyílik meg a Magyar Zene Házában.
Egy zenei virtuóz, aki már gyerekként elkápráztatta közönségét
A koncertsorozat névadójától, a már gyermekkorától kezdve rendkívüli zenei virtuózként elhíresült Cziffra Györgytől egy nagyon is jellemző idézetet oszt meg a nyilvánossággal a közlemény. Mint írják, ő nyilatkozta ezt egyszer, amikor a zene furcsa démonjainak saját magára gyakorolt hatását kívánta érzékeltetni:
Én szenvedélyesen hiszek abban, hogy a technikai készség fokozott elmélyülésre készteti az igazi művészt. Ahhoz, hogy nagy gondolatok, furcsa démonok, alkotó eszmék világát életre keltsem, tökéletes technikai tudásra van szükségem. Erre törekszem. A virtuozitást mindig eszköznek éreztem ahhoz, hogy a művek lényegét kifejezhessem...
A Cziffra-vándorkiállítás, illetve az ahhoz kapcsolódó felvezető események fővédnöke Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter – jelentették be a szervezők.
Cziffra György nem véletlenül kapta a tehetségét
A hangversenysorozat első, kecskeméti állomásán a zongorista zseni művészetének sokoldalúságát ismerhetjük meg Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és vendégművészei interpretálásában.
Balázs János úgy fogalmaz:
Cziffra György képes volt mindig újrakezdeni. Rendületlenül hitt abban, hogy az életének célja van, hogy nem véletlenül kapta a tehetségét. Mindig hitt a fiatalok tehetségében, és ez a meggyőződése sok mindenen átsegítette őt.
Balázs János a klasszikus zenész Cziffrát Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekessel, a Magyar Szent István-rend kitüntetettjével idézi fel az est folyamán, az 1950-es évek pesti lokálhangulatát pedig a Junior Prima-díjas Gubik Petra színművésszel.
Miklósa Erika azt mondja:
Cziffra György a szabad zenei asszociációk nagymestere is volt. Már életében legendák övezték, a mítosz pedig csakis olyan ember körül keletkezhet, aki valamiben forradalmian újat alkot.
Cziffra szellemiségéhez egyértelműen hozzátartozik a határok feszegetése. A szabad zenei improvizációkhoz csatlakozik Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és zenekara.
A Cziffra György-emlékkoncert-sorozat további helyszínei: Pécs (május 8.), Győr (május 10.), Debrecen (május 24.), Szeged (május 30.).
Ugyancsak a Cziffra György Vándorkiállításhoz kapcsolódik az Országos Bárzongorista-verseny, amelyen magyarországi bárzongoristák – 18 és 60 év között – vehetnek részt, s amelynek a budapesti Gerbeaud Cukrászda ad otthont 2024. június 10–11-én.
A különleges esemény művészeti vezetője Balázs János. Együttműködő partner: a Magyar Bárzongoristák Országos Egyesülete, amelynek Nyári Gyula zongoraművész az elnöke.
A verseny célja a nemes hagyományokkal rendelkező, már-már feledésbe vesző bárzongorázás művészi értékeinek megóvása, művelőinek kiemelése, elismerése. A pesti éjszakák legendás kávézói, lokáljai és mulatói egykor olyan kimagasló előadóművészeket léptettek fel, mint Cziffra György, Seress Rezső, Horváth Jenő vagy Vécsey Ernő. Az ő művészetük előtt tiszteleg a háromfordulós verseny abban a reményben, hogy a hagyomány feléleszthető, és ez a különleges művészet, valamint előadói műfaj élénkebb figyelmet kap
– említi Balázs János.
A zsűri a versenyzőktől a legkülönfélébb műfajokból vár műsorszámokat: az operetten át a sanzonig a magyar nóta, a jazz, a filmzene és a popzene is helyet kaphat a versenyzők repertoárjában – magyar és külföldi zeneszerzőktől egyaránt.
A zsűri tagjai: Balázs János, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, Dráfi Kálmán Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Sárik Péter Erkel-díjas jazz-zongorista, Pintér Katalin, a Gerbeaud Cukrászda igazgatója, valamint Fűzy Gábor, a bárzongoristák doyenje.
Az előválogatóra szabadon választott repertoárból 5-8 perces videóval lehet jelentkezni a [email protected] e-mail-címen 2024. április 12-ig.
Csodagyerekként kezdte, világhírű zongoristaként folytatta
Cziffra György tehetségét már nyolcéves korában felfedezte Dohnányi Ernő, majd ezután meg is kezdte tanulmányait a Zeneakadémián – idézi fel a zenei virtuóz életútját a Cziffrafesztival.hu egyik fejezete. Az ígéretes karriert előbb a világháború és az oroszországi hadifogság, majd egy 1950-es sikertelen emigrálási kísérletet követően három év börtön és munkatábor törte ketté. A bárzongoristaként tengődő Cziffra a kollégák-barátok segítségével az 1950-es évek közepén újra a pódiumra került, felvételeket készíthetett és Liszt-díjat kapott.
Majd 1956 szeptemberében érkezett egy felkérés: Bartók elképesztően bonyolult 2. zongoraversenyének szólistájaként kellene beugrania – hat hét múlva. 1956. október 22-én az Erkel Színházban tomboló siker fogadja a bravúros produkciót, Cziffra pedig a zongoraverseny után ötször játssza el ráadásnak a Rákóczi-indulót.
A zenetörténet és a forradalom története egy pillanatra összekapcsolódott – a határ másnap megnyílt, és Cziffra családjával együtt Párizsba emigrált.
A következő évek szárnyalása szöges ellentétben állt a korábbi évtized megpróbáltatásaival: Cziffra csakhamar kora egyik legkeresettebb zongoristája lesz, versengenek érte a zenekarok és a koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl vagy éppen a Tonhalle.
1969-ben saját nemzetközi versenyt alapít Versailles-ban, felújítja és koncertteremmé alakítja a romos senlis-i királyi kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevez el, és ahol évről évre a legnevesebb muzsikusok adják egymásnak a kilincset.
Hatvanévesen újabb csapás éri: egy balesetben elveszti egyetlen fiát, aki karmesterként rendszeres muzsikustársa is volt – Cziffra soha többé nem lép fel zenekarral.
