Furcsa démonok nyomában: bárzongorista-verseny is indul a világhírű magyar zenei virtuóz tiszteletére

A Cziffra György emléke előtt tisztelgő, öt állomásból álló koncertsorozat közben az 1950-es évek pesti lokálhangulatát is megidézi majd Balázs János a vendégeivel: Miklósa Erikával, Gubik Petrával, valamint Sárközy Lajossal és zenekarával. Meg kívánják mutatni, mit értenek a zene szabadságán, de ez nem minden: a Cziffra György Vándorkiállításhoz kapcsolódva versenybe szálló bárzongoristákat is nem mindennapi kihívások elé állítják.

Cziffra György, a legendás magyar zongoravirtuóz Fotó: Kresz Albert Forrás: cziffrafesztival.hu

Fotó: Nánási Pál/Cziffra György-emlékkoncert-sorozat

Miklósa Erika azt mondja: 

Cziffra György a szabad zenei asszociációk nagymestere is volt. Már életében legendák övezték, a mítosz pedig csakis olyan ember körül keletkezhet, aki valamiben forradalmian újat alkot.

Cziffra szellemiségéhez egyértelműen hozzátartozik a határok feszegetése. A szabad zenei improvizációkhoz csatlakozik Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és zenekara.

A Cziffra György-emlékkoncert-sorozat további helyszínei: Pécs (május 8.), Győr (május 10.), Debrecen (május 24.), Szeged (május 30.). 

Fotó: Kis Markó/Cziffra György-emlékkoncert-sorozat

Ugyancsak a Cziffra György Vándorkiállításhoz kapcsolódik az Országos Bárzongorista-verseny, amelyen magyarországi bárzongoristák – 18 és 60 év között – vehetnek részt, s amelynek a budapesti Gerbeaud Cukrászda ad otthont 2024. június 10–11-én. 

A különleges esemény művészeti vezetője Balázs János. Együttműködő partner: a Magyar Bárzongoristák Országos Egyesülete, amelynek Nyári Gyula zongoraművész az elnöke.

A verseny célja a nemes hagyományokkal rendelkező, már-már feledésbe vesző bárzongorázás művészi értékeinek megóvása, művelőinek kiemelése, elismerése. A pesti éjszakák legendás kávézói, lokáljai és mulatói egykor olyan kimagasló előadóművészeket léptettek fel, mint Cziffra György, Seress Rezső, Horváth Jenő vagy Vécsey Ernő. Az ő művészetük előtt tiszteleg a háromfordulós verseny abban a reményben, hogy a hagyomány feléleszthető, és ez a különleges művészet, valamint előadói műfaj élénkebb figyelmet kap

– említi Balázs János. 

A zsűri a versenyzőktől a legkülönfélébb műfajokból vár műsorszámokat: az operetten át a sanzonig a magyar nóta, a jazz, a filmzene és a popzene is helyet kaphat a versenyzők repertoárjában – magyar és külföldi zeneszerzőktől egyaránt. 

A zsűri tagjai: Balázs János, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, Dráfi Kálmán Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Sárik Péter Erkel-díjas jazz-zongorista, Pintér Katalin, a Gerbeaud Cukrászda igazgatója, valamint Fűzy Gábor, a bárzongoristák doyenje.

 Az előválogatóra szabadon választott repertoárból 5-8 perces videóval lehet jelentkezni a [email protected] e-mail-címen 2024. április 12-ig.  

Csodagyerekként kezdte, világhírű zongoristaként folytatta

Cziffra György tehetségét már nyolcéves korában felfedezte Dohnányi Ernő, majd ezután meg is kezdte tanulmányait a Zeneakadémián – idézi fel a zenei virtuóz életútját a Cziffrafesztival.hu egyik fejezete. Az ígéretes karriert előbb a világháború és az oroszországi hadifogság, majd egy 1950-es sikertelen emigrálási kísérletet követően három év börtön és munkatábor törte ketté. A bárzongoristaként tengődő Cziffra a kollégák-barátok segítségével az 1950-es évek közepén újra a pódiumra került, felvételeket készíthetett és Liszt-díjat kapott. 

Majd 1956 szeptemberében érkezett egy felkérés: Bartók elképesztően bonyolult 2. zongoraversenyének szólistájaként kellene beugrania – hat hét múlva. 1956. október 22-én az Erkel Színházban tomboló siker fogadja a bravúros produkciót, Cziffra pedig a zongoraverseny után ötször játssza el ráadásnak a Rákóczi-indulót. 

 A zenetörténet és a forradalom története egy pillanatra összekapcsolódott – a határ másnap megnyílt, és Cziffra családjával együtt Párizsba emigrált.

A következő évek szárnyalása szöges ellentétben állt a korábbi évtized megpróbáltatásaival: Cziffra csakhamar kora egyik legkeresettebb zongoristája lesz, versengenek érte a zenekarok és a koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl vagy éppen a Tonhalle.

1969-ben saját nemzetközi versenyt alapít Versailles-ban, felújítja és koncertteremmé alakítja a romos senlis-i királyi kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevez el, és ahol évről évre a legnevesebb muzsikusok adják egymásnak a kilincset. 

Hatvanévesen újabb csapás éri: egy balesetben elveszti egyetlen fiát, aki karmesterként rendszeres muzsikustársa is volt – Cziffra soha többé nem lép fel zenekarral.